 |
| Csák Ferenc |
Az UNESCO tagállamai 2003-ban nemzetközi egyezményt írtak alá, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. A Magyar Országgyűlés 2006-ban egy törvény megalkotásával biztosított megfelelő hátteret a szellemi örökségvédelem nemzeti rendszerének felépítéséhez, és e világméretű egyezményhez való aktív csatlakozáshoz.
A bizottság létrejötte fontos lépés annak a szervezeti háttérnek a kialakításában, amely a nemzeti szellemi kulturális örökségi lista létrehozására, folyamatos karbantartására, a szellemi kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos állami feladatok koordinálására, lebonyolítására, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára való felterjesztés szakmai és adminisztratív megoldására alkalmas.
A bizottság legfontosabb feladata összeállítani a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét, valamint ajánlást tenni arra, hogy a kulturális kormányzat a nemzeti jegyzék mely elemeit jelölje Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, illetve A sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára.
A szakmai testület a tevékenységével elősegíti, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése Magyarországon széles körben elfogadott és elismert eszmévé váljék. Ennek érdekében nemzeti és regionális stratégiai és cselekvési programokat kezdeményez, valamint megfelelő együttműködési formákat keres a határon túl élő magyar közösségek társintézményeivel.
A szellemi kulturális örökségért felelős miniszter szakmai tanácsadó testületeként működő bizottságba a következő intézmények delegáltak tagokat:
1. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
2. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
3. Külügyminisztérium
4. Oktatási és Kulturális Minisztérium
5. Önkormányzati Minisztérium
6. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
7. Országos Széchényi Könyvtár
8. Hagyományok Háza
9. Magyar Művelődési Intézet
10. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete
11. Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete
12. Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete
13. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete
14. Magyar UNESCO Bizottság Titkársága
15. Néprajzi Múzeum
16. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
17. Debreceni Egyetem BTK Néprajzi Tanszék
18. ELTE BTK Néprajzi Intézet
19. Pécsi Egyetem BTK Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék
20. Szegedi Egyetem BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék
21. Önkormányzati szövetségek
22. Európai Folklór Központért Egyesület
A bizottság az alakuló ülésen elfogadta a nemzeti jegyzékbe és az említett listákra való felkerülés kritériumrendszerét, az elbírálás módját, illetve döntöttek konkrét jelölésekről is.
Ennek megfelelően a bizottság elsőként a Népművészet mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét, valamint a mohácsi busójárást javasolta felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe; az utóbbit Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is.
Az indoklás szerint a Népművészet mesterei saját közösségükön belül elismert, a környezetükre hatást gyakorló, mintaadó alkotó egyéniségek, akik jelentős hagyományátörökítő és értékmentő tevékenységet végeznek. A díjjal kitüntetett tehetséges népi alkotók a szellemi kulturális örökség különböző területeinek képviselői, a hagyomány hordozói, akik tevékenységük révén megfelelnek a Nemzeti jegyzékre való jelölés kritériumainak.
A mohácsi busójárás Nemzeti jegyzékre történő felvételét Mohács Város Önkormányzata kérte, a bizottság döntése alapján pedig megfelel a jelölés kritériumainak. Kitűnő példája a hagyományozódásnak, az identitás és a folytonosság megnyilvánulásainak, valamint a kulturális sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletben tartásának.
