Harsányi László |
(MTI) - Az NKA elmúlt nyolc évét ágazatonként áttekintő, és a jövőt érintő kérdéseket felvető beszélgetéssorozat múzeumokkal foglalkozó második állomásán Harsányi László felidézte: a kulturális alap olyan "sajátos öszvér", amelynek feladata, hogy a magyar kultúra minden ágát támogassa költségvetéstől független bevételeiből.
Az intézmény elnöke szerint a rendszerváltás óta nem sikerült megtalálni a kultúrafinanszírozás hatékony útját, ráadásul "a kultúra nagyiparát jelentő múzeumi, és bizonyos értelemben a színházi szektor jelentős mértékben pozíciót vesztettek, mert kiszolgáltatottak maradtak a mindenkori költségvetési politikának".
Harsányi László emlékeztetett arra a néha rosszízű vitára, amely szembeállította a múzeumok állománymegőrzési és tudományos feladatait a közönség kiszolgálásával, az "élménygazdaságban való részvétellel".
Az NKA elnöke kitért a kiállítási programokat befolyásoló magyar "emlékezetpolitika" alakulására is, ami véleménye szerint két szempontból sem volt szerencsés az utóbbi időkben: egyrészt a magyarok szeretnek emlékezni minden nemzeti tragédiára, másrészt számos, egyetlen személyhez kötődő évfordulóban azok sajátos jellege miatt csak az intézmények és a közönség egy része tudott részt venni.
Próbáljuk inkább a magyar történelem sikeres korszakait előtérbe állítani - javasolta Harsányi László, példaként említve a rövidesen kezdődő, a XIX. század végi polgárosodás szép emlékű időszakát felelevenítő Felemelő évszázad programsorozatot.
A kulturális alap vezetője kiemelte a megyei múzeumok elmúlt években zajló újrafelfedezését, amelyben nagy szerepük volt a vándorkiállításoknak. Mint megjegyezte, az NKA igyekszik finanszírozni a múzeumok gyarapítási, állománymegóvási és digitalizálási programjait is, de az alapnak nincsenek akkora forrásai, hogy átvegye a fenntartói feladatokat.
A múzeumi szektor NKA-n belüli súlyáról Harsányi László elmondta, az ágazat a három legnagyobb közé tartozik az intézményen belül. A konkrét összegeket ismertető Bereczki Ilona beszámolójából kiderült: a múzeumok számára évi 700 millió forint körüli forrást tudnak biztosítani.
Mint az NKA Múzeumi Szakmai Kollégiumának vezetője elárulta, már tavaly elkészült a nagyértékű műtárgyvásárlásokat és a külföldön őrzött hagyatékok Magyarországra hozatalát szakmai alapon támogató Pulszky-program, melyet az új kormánynak is be fognak nyújtani.
A felszólalók közül Mihály Mária, a budapesti Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese úgy vélekedett, igaztalanul éri az intézményt az a vád, hogy "Disneyland" lenne, hiszen a látogatószám látványos emelkedésével együtt a múzeum tudományos aktivitása is lépést tart.
Mihály Mária alapos vitát javasolt a kérdésben, Kaján Imre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai főigazgató-helyettese azonban úgy vélte, a "szakmai burokba csomagolt támadás igazából magánérdekeket szolgált", ezért nem alakult ki róla diskurzus.
A Magyar Természettudományi Múzeumot vezető Matskási István arra hívta fel a figyelmet, hogy a közönség által kedvelt időszaki kiállítások bevételei a legjobb esetben is legfeljebb a ráfordításokat fedezik. "Költség-haszon elemzés szempontjából egyedül a hétfői szünnap kielégítő" - reagált ironizálva a budapesti Holokauszt Múzeumot is igazgató Harsányi László.
A jövőről szólva az NKA elnöke kifejtette: az új kormány eddig nem közölte elképzeléseit a kulturális alappal kapcsolatban, eltekintve Halász János egy - Harsányi szerint megvalósíthatatlan - megjegyzésétől, amelyben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának parlamenti államtitkára az NKA regionalizálását vetette fel. Egy új kormányban lehet egyfajta változtatási kényszer" - figyelmeztetett Harsányi László, hozzátéve: a kulturális élet, a szakma képviselőinek ezért át kellene gondolniuk, mi legyen az NKA szerepe a jövőben, és elképzeléseiket eljuttatni a kormányzathoz.
A kulturális alap elnöke felvetette egy angolszász típusú támogatási szisztéma bevezetésének lehetőségét, amelyben az NKA jelentősebb középtávú programcsomagokat finanszírozna keretének nagyobb részéből. "A nyertes pályázatok száma csökkenne, de látványos változásokat lehetne elérni egy-egy területen" - szólt az elképzelés előnyeiről.
Harsányi László az NKA várt bevételéről elmondta, az 10-11 milliárd forintot tehet ki, ennek negyedéről azonban a kultúrát felügyelő miniszter dönt, míg 1 milliárdból az olvasáskultúrát fejlesztő Márai Programot kívánják beindítani. A múzeumi szektorra szánt források ezzel együtt is magasabbak lesznek jövőre - fűzte hozzá.
Mint a beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek, az NKA csak akkor töltheti be feladatát, ha nem a költségvetés helyett, hanem azzal együtt finanszírozza a magyar kultúrát.