(MTI) - A meghallgatáson Hiller István, aki egyben az MSZP elnöke, megerősítette: nem indul újra a pártelnöki posztért, mert a "megosztott figyelem nem segít". A testület tíz kormánypárti képviselő igen szavazatával, nyolc ellenzéki ellenében támogatta a jelölt kinevezését.
A mintegy ötórás, nyugodt légkörű meghallgatáson elmondta, úgy látja, az elmúlt másfél évtized magyar kulturális politikája "színtelen és vértelenebb" volt, mint a valóságos magyar kulturális élet.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-ig állami forrásból jelentős kulturális létesítmény nem épül ugyan, de célul tűzte ki az "elképesztően lerongyolódott" művelődési házak, közművelődési otthonok, "kistelepülési terek" infrastrukturális megújítását.
Közölte, hogy a művelődésfinanszírozás jelenlegi rendszerét pazarlónak tartja, ezért megszüntetné a párhuzamosságokat. Példaként említette, hogy a kistelepülésen külön épületben működik az e-Magyarország pont, a teleház és a művelődési ház, miközben az önkormányzat egyiket sem tudja rendesen fenntartani.
A cél az, hogy a valós kulturális élet és a kulturális politika között jobb kapcsolatot, harmóniát teremtsünk - hangoztatta. Ez lelkesít, érdekel, izgat és pezsegtet - fogalmazott a jelölt.
A fontos célkitűzések között említette a nemzeti identitás megőrzését és "egy újfajta nemzeti identitás megteremtését". Felhívta a figyelmet: van mód arra, hogy a határon túli magyar kultúra és az itthoni "pezsgő kulturális élet" összekapcsolódjon. Mint mondta, esély van arra, hogy a magyarság kultúráját egy szerkezetbe foglalják, és így mutassák be külföldön.
A kultúrafinanszírozás új modelljéről szólva Hiller István kitért arra, hogy a jövőben az állami támogatások mellett megjelenhetnének magánpénzek, továbbá "kreativitással" európai uniós források is megjelenhetnének, ahogy arra több európai országban is van példa. "A magyar kultúra (...) világa, és annak szereplői új magyar kulturális politikát kívánnak" - hangoztatta célkitűzéseinek összegzéseként a miniszterjelölt.
A szaktárca várományosa közölte azt is: 28 százalékos létszámcsökkentést tervez az összevont minisztériumban. Ellenzéki felvetésre azt válaszolta: nincs olyan átalakulás, melyet (...) sérülés nélkül" végre lehet hajtani, így a zökkenőmentes reformra sem tud garanciát vállalni.
Elmondta: az egyházakkal való kapcsolattartást egy, a közvetlen irányítása alatt álló titkárság kezeli majd a következő években. A vatikáni szerződésre utaló kérdésre azt mondta, hogy ő a "szerződések betartásának a híve", ugyanakkor jövőre, a szerződés tizedik évében lehetőséget lát annak kétoldalú áttekintésére.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jövőjére vonatkozó kérdésre azt mondta: az NKA megszüntetését "nem fogom megengedni".
Halász János (Fidesz) bizottsági alelnök szerint a miniszterjelölt szavaiból az tűnt ki, hogy a kultúrára nincs forrás. Pedig a reformokhoz forrásokra van szükség, e nélkül csak intézménybezárások, létszámleépítések várhatók - figyelmeztetett. Hozzátette: pénz nélkül éppen a kultúra ügye fog sérülni.
Ellenzéki képviselők hiányolták a jelölt tájékoztatásából a konkrétumokat, például azt: milyen módon vonna be magántőkét a szakterület támogatásába.
Az Opera körüli vitákra utalva Hiller István azt mondta: ő a pályázati felhívást nem írta volna alá. Álláspontja szerint a feleknek párbeszédet kellene folytatniuk egymással, és ebben az Opera felelős vezetőjének kellene kezdeményezőnek lennie. Kitért arra is: nem látja esélyét, hogy az operaház több állami forrást kapjon.
Halász János kezdeményezésére Pető Iván (SZDSZ) a testület elnöke bejelentette: a bizottság meghallgatást tart majd az "operaház körüli ügyekben".
