Mintegy hatszáz fő részesülhetett a magyar térművészet sajátos keresztmetszetéből. Frenák Pál Berlinben is híres táncművész Manono című improvizatív szólóját, melyet a siketnéma jelnyelv, a japán butoh-tánc inspirált, az Építész Mester Egylet Mesteriskolája öt évének terméséből, fiatal építészek megvalósult munkáiból válogató kiállítás egészített ki.
A ház előterében Sulyok Miklós művészettörténész a kép és a mozgás, az építészet és a táncművészet metszéspontjairól beszélt. A karzaton Peti Péter fényképeit láthatta a közönség, melyeket Frenák-mozdulatokról és a kortárs magyar táncművészetről készített. Az éppen megnyíló kávéházban pörgő Hungarogroovers a tánc, a kép és a berlini polgárság által már betöltött térnek ajándékozott hangot.
