 |
(MTI) Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a külföldi kulturális intézetek nem művészeti intézmények és nem propagandaközpontok. Az intézményekben folyó munka motorja kíván lenni mindannak, ami képes új egységeket, barátságokat létrehozni és elmélyíteni. Mint mondta, metszetet kívánnak adni abból a hihetetlen gazdaságból, amelyet ezek az eszközök jelentenek.
? Arra gondoltunk, hogy ezekben az időkben, amikor Magyarország híréről, hírnevéről oly sok szó esik ? sokszor viharos körülmények között ? érdemes sokkal nyíltabban, "felvállalósabban" megmutatni azt, amivel a Balassi Intézet és annak külföldi intézetei foglalkoznak ? fogalmazott Hatos Pál.
Csütörtökön este hat órakor a magyar kultúrdiplomácia történetét áttekintő kiállítás nyílik az intézet gellérthegyi épületében. A tárlatot abból az alkalomból rendezik, hogy éppen 85 éve fogadta el a magyar Országgyűlés a Collegium Hungaricum-törvényt. A tárlatot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője, valamint Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.
Hatos Pál szerint az akkor megfogalmazott üzenet, a magyarság és európaiság szintézise ma is aktuális, ezt képviselik a magyar kulturális intézetek az Egyesült Államokban, Indiában, Egyiptomban és Európa 16 országában.
A Balassi Intézet főigazgatója elmondta, hogy az idén először a civilek előtt is megnyitották a szokásos éves konferenciát. Hozzáfűzte: ezt az is indokolta, hogy a kultúrával, az országimázzsal kapcsolatosan minden "közügy" és a Balassi Intézet is közintézmény, amely az ország polgárainak érdekeit képviseli külföldön. ? Szerencsés, ha egy ilyen fórumon minden érdeklődő részt tud venni ? magyarázta a főigazgató, hangsúlyozva, hogy a nyílt napra valamennyi külföldi magyar intézet igazgatója eljött.
Arra a felvetésre, hogy L. Simon László kulturális államtitkár reményei szerint a Balassi Intézet viszonylag rövid időn belül újra a humán csúcstárca felügyelete alá kerülhet, Hatos Pál nem kívánt reagálni. Mint fogalmazott, ez a kormány döntése, szervezeti kérdés.
Elmondta ugyanakkor, hogy reményei szerint még ebben a kormányzati ciklusban megnyílhat a pekingi magyar kulturális intézet. ? Felgyorsult a folyamat. Amióta a kínai miniszterelnök-helyettes májusban itt volt, a részletek is tisztázódtak, kineveztek egy új kulturális szakdiplomatát, akinek feladata, hogy elkészítse a koncepciót ? fogalmazott. A főigazgató tájékoztatása szerint a jövőben elsősorban a környező országokban, Horvátországban, Szerbiában, Romániában nyílhat új külföldi magyar kulturális intézet. Az erről szóló terv már készülőben van ? mondta. Ezek azok a szomszédos országok, amelyekben még nincsenek kulturális intézetek, viszont működésükhöz elsőrangú magyar érdek fűződik ? tette hozzá Hatos Pál. Megjegyezte, hogy horvát és szerb igény is jelentkezett magyar intézet nyitására Zágrábban és Belgrádban.
? Ott van Kolozsvár is, amely Erdély legnagyobb városa, és nemcsak a magyar, hanem az erdélyi román intelligenciának, diákok százezreinek az otthona. Itt csaknem egy tucat ország tart fenn kulturális intézetet ? ismertette a terveket a főigazgató.
Hatos Pál kitért arra, hogy az anyagi feltételektől függően szeretnének nyitni a Közel-Kelet, az arab országok felé is, de rendkívül fontos lenne, hogy a legnagyobb magyar diaszpórával rendelkező Izraelben is legyen magyar kulturális intézet. ? Reméljük, hogy hosszú távon, de még inkább középtávon ezeknek is lesz realitása ? jegyezte meg.
