Öten kaptak idén Csengery Antal-díjat

Kultpol

A Csengery Antal-díjat 2006-ban ítélte oda először a főváros. A díj elnevezésével és létrehozásával a Fővárosi Közgyűlés a '48-as reformnemzedék kiemelkedő személyiségének, Csengery Antalnak állított emléket, aki egy személyben volt kora vezető szerkesztője, kulturális menedzsere, közgazdásza, politikusa és a korabeli pesti szellemi élet központi alakja.
 
A díj átadására minden évben március 15-én, a szabad magyar sajtó születésnapja alkalmából kerül sor. Odaítélésre a főpolgármester tesz javaslatot, a végső döntést a Kulturális Bizottság hozza meg. Idén három újságíró és két szerkesztőség részesült Csengery Antal-díjban. Közülük a Fővárosi Önkormányzat ünnepségén Vargha Mihály tragikus hirtelenségű halála miatt csupán négyen vehették át a díjat Demszky Gábor főpolgármestertől.
   
Vargha Mihály
varghamihaly_by_epiteszforum_hu.jpg
 Vargha Mihály már nem vehette át a kitüntetést

Nagy ívű tanulmányaiban kérlelhetetlen kritikával illette a magyarországi építészet egyes történéseit, ám értékítéleteit mindig a személyes meggyőződés és a jobbítás őszinte szándéka vezérelte. Ebből is következően sosem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel sem, ha szakmai elvárásaival összhangba hozható fejleményekkel találkozott.

   
Korábban a Színháztechnikai Fórum, a Magyar Építőművészet és az Építész Közlöny szerkesztője volt. Később a leglátogatottabb hazai építészeti szakportál, az epiteszforum.hu társalapítója és főszerkesztőjeként, valamint a Budapest folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként az országos és különösen a fővárosi építészet elhivatott recenzense. A szakmán kívül is sokat tett az építészet népszerűsítéséért, a budapesti épített környezet védelméért. Számos közéleti-művészeti kiadvány kritikusa volt. Tevékenységének alapvető célja volt a régi építészeti értékek megmentése, és új, igazi értékek létrehozása a modern architektúrában.
 
Banda Jenő
Az MTI tudósítójaként két évtizeden át tájékoztatta a magyar sajtót és ezen keresztül a közvéleményt a Fővárosi Önkormányzat munkájáról, a budapestiek életét meghatározó intézkedésekről. A folyamatok és események ismerőjeként, mindenkor hozzáértéssel és kellő alapossággal dolgozta fel és tette közzé az információkat. Elkötelezett munkájával hosszú évek óta szolgálja a nyilvánosságot és a közérdeket. A városházi tudósítóként eltöltött két évtized a Fővárosi Önkormányzat munkáját leginkább ismerő és értő újságírójává avatta.
 
Csordás Lajos
Csordás Lajos a Népszabadság újságírója. Várostörténeti írásaiban a kutató alaposságával fedezi fel, elemzi és mutatja be a főváros különleges és alig ismert helyszíneit. Nem csak újságíró, hanem helytörténész, aki írásaival értékmentő, értékőrző tevékenységet folytat. Felvállalja a városi ügyeket, ha kell, küzd a falfirkák ellen, és még kritikai hangvételű cikkei is arról tanúskodnak, hogy szereti és óvja Budapestet.
 
Unokáink sem fogják látni című műsor alkotó közössége
A Magyar Televízió városvédő magazinja idén ünnepli 30 éves jubileumát. A nagyhatású műsor alkotóinak köszönhetően az elmúlt harminc évben számtalan értékes budapesti épület, alkotás menekült meg a pusztulástól, s maradt fenn megújult formában az utókor számára. A televíziós műsorsorozat ráirányította a nézők figyelmét arra, hogy az értékmentés nem csak a döntéshozók, hanem a civil társadalom ügye és feladata is. Közös emlékezet és tudás szükséges ahhoz, hogy felfedezzük a régen elfeledett emlékhelyeket, jobb sorsra érdemes templomokat, kastélyokat, régi vasútállomásokat, fürdőket, ipartörténeti emlékeket: egy szélmalmot vagy éppen egy körhintát. A műsor nem csupán felhívta a figyelmet a megmentendő értékekre, hanem figyelemmel kísérte és bemutatta azok újjászületésének folyamatát és a mindannyiunk büszkeségére létrejött végeredményt.  
 
A The Budapest Times & a Budapester Zeitung szerkesztősége
Az elmúlt évtized sajtópiaci átalakulásai nyomán Budapesten egy-egy állandó német és angol nyelvű, nyomtatott hetilapja jelenik meg. A német nyelvű hetilap, a Budapester Zeitung 1999-ben jelent meg először az újságárusoknál, angol nyelvű változata, a The Budapest Times pedig 2003-ban. Mindkét újságot ugyanaz a magyarországi kiadó hozta létre, és anyagi nehézségei ellenére azóta is fenntartja. A két idegen nyelvű lap küldetése, hogy naprakészen tárgyilagos tájékoztatást adjon a Magyarországon élő, külföldi üzletembereknek, a diplomáciai testületek tagjainak, sőt az Európai Unió országainak Magyarország és Budapest politikai, gazdasági és kulturális eseményeiről. Mindkét lap politikailag független, így munkatársai az objektív, elemző újságírás elkötelezett hívei.