.jpg) |
(MTI) - "A megkérdezettek 85 százaléka egyetértett azzal, hogy 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa, 70 százaléka pedig biztos abban, hogy a rendezvények összességében kedvező hatással vannak a város kulturális életére, s emellett társadalmi gazdasági életére is" - mondta el Kákai László, a Pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszékének docense.
Beszámolt arról, hogy a tanszék és a Pólusok Társadalmi Egyesület idén júniusban félezer, 18-40 év közötti pécsit kérdezett meg kérdőíves módszerrel az EKF-programról. A nyilatkozók 86 százaléka mondta azt, hogy a projekt jó irányban halad, a korábban felmerülő nehézségekért az önkormányzatot, a kormányt és a közgyűlést teszik felelőssé.
Kákai László szólt arról is, hogy a pécsiek többsége szerint a pártpolitika nagy szerepet játszott a kulturális főváros projekttel kapcsolatos döntésekben. Úgy ítélték meg, hogy a program irányításában a Pécs2010 Menedzsment Központnak és Páva Zsolt polgármesternek van a legnagyobb befolyása, mellettük az Európai Uniónak van még nagyobb ráhatása a rendezvénysorozat menetére.
A szakértelem tekintetében az Európai Unió és a menedzsment központ vezeti a listát, Páva Zsoltnak a közepesnél valamivel nagyobb hozzáértést tulajdonítanak az emberek.
A megkérdezettek 52 százaléka látta úgy, hogy az EKF beruházásai teljesen, vagy nagyrészt a pécsi elképzeléseket tükrözik, 36 százaléka szerint a helyi ötletek csak kis részben tudnak érvényesülni. A válaszadók 44 százaléka azt gondolja: az önkormányzat nagy önállósággal rendelkezik az EKF pénzügyi kérdései kapcsán, ugyanilyen arányban vélekedtek úgy, hogy a városvezetésnek csak kismértékű pénzügyi mozgástere van.
Kákai László azt mondta: 2006-ban is készült egy, az EKF-fel kapcsolatos felmérés, ahhoz képest a mostani kutatás sokkal kedvezőbb eredményeket hozott. "A fordulat két évvel ezelőtt következett be, a lakosság nagy része attól az évtől kezdte pozitívnak látni a programot. Az emberek úgy érezték, a város nyitottabb, kulturális élete színesebb lett, fejlődik a kulturális infrastruktúrája, közlekedése, s nagy reményeket támasztottak a munkalehetőségek irányába is" - közölte.
A docens megjegyezte, hogy vannak ugyanakkor félelmek is. Elsősorban a magasabb iskolai végzettségűek aggódnak, hogy a beruházások túlzottan nagy anyagi terhet jelentenek Pécs számára.
Kákai László elmondta: kíváncsiak rá, hogy a pécsiek optimizmusa kitart-e a jövőben is, ezért két év múlva újabb közvélemény-kutatást végeznek a témában.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere imponálónak nevezte a kutatás eredményeit különösen annak fényében, hogy a város "milyen mélyről indult", s hova jutott el. "A fejekben is változás történt, a pécsiek a kudarcos előkészületek után az EKF mellé álltak és ez mindenképpen fontos számunkra" - hangoztatta a politikus.
