Sólyom László: az állam erkölcsi kötelessége a területén élő kisebbségek segítése

Kultpol

(MTI) - Az államnak erkölcsi kötelessége, hogy a területén élő nemzeti kisebbségeket segítse - mondta Sólyom László köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség megnyitóján.
Az államfő ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott: "az államnak a jogokon túlmenően erkölcsi kötelességei is vannak, az a kötelessége, hogy a területén élő nemzeti kisebbségeket segítse". Hozzátette: az a cél, hogy ezek a közösségek ellenálljanak a természetes asszimilációnak.
Sólyom László hangsúlyozta: a cigányság felemelkedésének az útja nem az asszimiláció. Hozzátette: óriási veszteség az, ha egy cigány értelmiségi, egy sikeres roma, aki miután kiemelkedett hátrahagyja identitását, ezzel megtagadva szüleit, megtagadva népét. A szorgalom által kiemelkedett ember adhatna ösztönzést a többieknek - jegyezte meg.
Hangsúlyozta azt is, a Kalyi Jag iskolák nem csak önbizalmat, de széles látókört is adnak a gyerekeknek, és hűségre nevelik őket.
Mint mondta, a roma kultúra átadása nem jelenhet bezárkózást. A legnagyobb kihívás azt elérni, hogy a kulturálisan és életvitelükben is zárt közösségek váljanak kölcsönösen nyitottá, mert mint kiemelte, "fel kell oldanunk ezt a zártságot". Ez a nyitás azonban nem jelenthet asszimilációt - jegyezte meg az államfő.
A jövő útja az etnikai, a nemzeti identitásnak a megtartása, a kulturális sokféleség megőrzése itt, az Európai Unióban - mondta Sólyom László, majd hozzátette: a kisebbség fennmaradása elsősorban azon múlik, hogy akar-e élni, van-e lelki ereje fennmaradni.
Rámutatott arra, hogy a Kalyi Jag Egyesület nem csak a romáknak, de minden magyarnak is megmutatta, hogy mire képes egy civil kezdeményezés, ha bízik saját magában.
Varga Gusztáv, a Kalyi Jag elnöke elmondta, az egyesület megalapításának egyik indoka az volt, hogy úgy vélték, 1991-ben a magyar cigányságnak nem volt rendszerváltása.
Mint hangsúlyozta, az egyesület fennállása óta három iskolát alapított, egyet Miskolcon, egyet Budapesten és egyet Kalocsán. Hozzátette: ezzel mintegy kétezer diáknak nyílt meg a lehetősége arra, hogy továbbtanuljon.
Varga Gusztáv beszédében köszönetet mondott a politikának, amiért szavai szerint segítik abban a cigányságot, hogy "európai emberré" válhassanak.
Az ünnepi beszédek után Varga Gusztáv Kalyi Jag közéleti és művészeti díjakat adott át.
A Kalyi Jag elnöke elsőként Sólyom László államfőnek nyújtott át az egyesület nevében egy emléktárgyat.
Elismerésben részesült Kathy Horváth Lajos zeneszerző, hegedűművész, a Khamorro Napház Klub Mozi és Kisebbségi Kulturális Intézmény vezetője; Szentandrássy István festőművész; Choli Daróczi József, író, költő, műfordító, főiskolai tanár; Kerékgyártó István műkritikus; Kovalcsik Katalin tudományos kutató, zenetörténész; Bencsik János néprajzkutató; Vargáné Kamondi Ágnes, a Kalyi Jag Nemzetiségi Szakiskola Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója és több, az intézményben tanító tanár; Mozes Heinschink nyelvészprofesszor, valamint különdíjban részesültek a Kalyi Jag roma együttes alapító tagjai.
Az ünnepség záró aktusaként, Sólyom László jelenlétében, az egyesület aulájában elhelyezték a "Mérföldkő a roma kultúrában" emlékjelet.
Az ünnepség után, szerda délutántól roma néprajzi konferencia kezdődik a Kalyi Jag iskolában, mely konferencia szombaton, a Vígszínházban megrendezendő nemzetiségi gálával zárul.