(MTI) - Szalay Tamás, a Pécs2010 Menedzsmentközpont kulturális igazgatója szerint a történelmi és kulturális hagyományok mindegyik város számára fontossá teszik az együttműködést. Pécsnek amúgy is nagyon erős kulturális kapcsolatai vannak elsősorban Dél-Németországgal. Ennek is köszönhetően a magyar és a német kulturális fővárosi iroda már a kezdetektől fogva jó, mondhatni baráti viszonyban áll egymással. - Sok közös projektet gondoltunk ki, több meg is valósul - mondta.
Míg Isztambulban eseménycentrikus évet szerveznek, addig az esseniek olyan elképzeléseket támogattak vagy vontak be a programokba, amelyek hosszútávra szólnak. Ezek általában nem látványos rendezvények, nem a hagyományos kulturális cserét ösztönzik, hanem elsősorban is az összefogást. Szalay Tamás szerint jól példázza a német-magyar kapcsolatokat, hogy nemrégiben a Ruhr-vidéki cserkészek hosszú együttműködés reményében keresték meg a pécsieket.
A két kultúrfőváros közös programjai között említhető az Essen-Pécs Wind Music, amelynek előzménye, hogy a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola fúvószenekara, illetve az esseni Schönebecker Jugend-Blasorchester 2007-ben szövetkezést kezdeményezett az EKF-partnerség jegyében. A fúvószenei "társulás" keretében fiatal magyar és német zenészek, valamint tanáraik közös műhelymunkában vettek részt Pécsett és a Ruhr-vidéken, ennek eredményét az utóbbi években számos koncerten mutatták be Magyarországon és Németországban. Tavaly felléptek Linzben, Európa 2009-es kulturális fővárosában is. Idén folytatódik a közös munka: a fiatal fúvósokból álló együttes ismét koncertezik Németországban és Magyarországon, a program zenei anyagából pedig cd készül.
A német-magyar előirányzatok sorát bővíti az októberi Diptichon-műsor, amelynek keretében az UMZE kamarazenekar és az észak-rajna-vesztfáliai MusikFabrik különleges kortárs zenei programot állított össze a pécsi publikum számára. A két zenekar a svájci származású Hanspeter Kyburz Dyptichon című művét és Kurtág György Kettősversenyét mutatja be. A program érdekessége abban rejlik, hogy a darabokat két kamarazenekarra komponálták.
Szalay Tamás elmondta, hogy Isztambullal már más a helyzet, a törökökkel ugyanis korábban nem volt élő kapcsolata Pécsnek. "Az alapoktól kellett kezdenünk" - fogalmazott az igazgató.
Pécsett májusban rendezik meg az Utazás a török félhold körül címet viselő rendezvénysorozatot, amely egyszerre szemlélteti Törökország kulturális hagyományait, művészeti tradícióit és nyújt betekintést a kortárs török művészet jelenébe négy művészeti ág (fotó, zene, irodalom, film) segítségével. A programok között szerepel több koncert, kurd néptánc és táncház, török filmhét, valamint gasztronómiai bemutató.
Az igazgató kitért arra, hogy a baranyai megyeszékhely szintén bemutatkozik Isztambulban. Erre az egyik legjobb lehetőség a májusi amatőr egyetemi színjátszó csoportok fesztiválja lesz a török nagyvárosban, ahol Pécs városát a Janus Egyetemi Színház képviseli majd. A fesztivállal egy időben háromnapos nemzetközi szimpóziumot rendeznek a színházi oktatás témájában. Ugyancsak májusban rendezik a XIII. Isztambuli Nemzetközi Bábfesztivált, amelyen a pécsi Bóbita Bábszínház A 3 kismalac és a farkasok című előadással lép fel. Június végén háromnapos összművészeti fellépést is terveznek az Isztambul utcáin és közterein tartandó szabadtéri fesztiválon, ahol Pécset a kortárs művészeti élet ifjú alkotói képviselik.
Szalay Tamás kiemelte, hogy olyan eseményt is sikerült megtervezni, amelyen mindhárom kulturális főváros részt vesz. Példaként említette a nyári Pécs-Ruhr-vidék-Isztambul Zenekaravánt, amely mindegyik nemzet zenei hagyományait eleveníti fel. Azok kombinációjából egy új "global sound", sokoldalú, izgalmas zenei produkció jön létre. A közönség mindhárom városban, illetve régióban koncerten ismerheti meg az elképzelés nyomán létrejött zenei anyagot.
A szeptemberben záruló Temporary City urbanisztikai rendezvényen szintén mindhárom kulturális főváros részt vesz. A programban a települések műszaki egyetemeinek építész, környezet- és településtervező hallgatói dolgoznak együtt. Az elgondolás célja, hogy a munkacsoportok mindhárom helyszínen közösen tanulmányozzanak egy adott, valamilyen szempontból beavatkozást igénylő városi területet. Az egyhetes terepmunka végén a hallgatók ismertetik javaslataikat a többi diákkal, majd hazatérve konkrét tervekké fejlesztik-kovácsolják őket. Az első workshopok eredményeképpen a Ruhr-vidéken a duisburgi belső kikötő, Isztambulban a szárazdokk, Pécsett pedig a Zsolnay Kulturális Negyed melletti közterület lett a vizsgálandó helyszín.
Korábban:
