(MTI) - Beke László több évtizedes tudományos és művészetszervezői munkásságáért, a magyar művészet nemzetközi megismertetése érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként kapta meg a Széchenyi-díjat.
"Művészettörténész voltam, vagyok és az is leszek, olyan művészettörténész, aki túllát a szakmáján, vagyis másképpen látja a művészetet" - hangsúlyozta a tudós, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanáraként is dolgozik. Fontosnak tartja, hogy a művészek megbíznak benne, de az is igaz, hogy sok mindent tesz az érdekükben.
A művészettörténet klasszikus tudomány, de ő úgy tartja, ma több kell, hogy legyen. Ezért figyel a kortárs művészetekre, múzeumokra, kiállítási termekre. Ez annál is inkább természetes számára, mert hét évig dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában, öt évig pedig a Műcsarnokban.
Életének fontos része, hogy "kortárs művészettörténetet" tanít leendő művészeknek már 20-21 éve a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Büszke arra, hogy van egy olyan gimnáziumi tankönyve, amely műalkotásokat elemez és eddig húsz utánnyomása volt. "Ideje lenne már átdolgozni, mert kissé elavult" - mondta önkritikusan.
Sokat dolgozott és dolgozik azért, hogy külföldi kapcsolatokat alakítson ki a magyar művészeknek, elsősorban a környező országokban. Szlovákiával például nagyon jó művészeti viszonyt épített ki és látja, hogy a Szlovák Nemzeti Galéria már húsz éve milyen komoly munkát végez.
A szlovákok kritikus, őszinte módon szembenéztek tévedéseikkel, föltárták avantgárd művészetük értékeit és retrospektív kiállítások egész sorozatát állították össze. Most a szlovák kollégákkal azon vannak, hogy az 1920-as, 1930-as éveket bemutató tárlatot készítsenek, bevonva a lengyel, a román és a délszláv államok progresszív művészetét - hangsúlyozta Beke László.
Az a terve, hogy megírja a legújabb kori magyar művészet történetét, munkájához a hátteret a Magyar Tudományos Akadémia adja.
Beke László 1944. május 23-án született Szombathelyen. Az ELTE művészettörténet-magyar szakán diplomázott, majd az MTA művészettörténeti kutatócsoport tudományos munkatársa, a lyoni Lumiere Egyetem vendégprofesszora, 1988-95-ben a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, 1995-2000-ben a Műcsarnok főigazgatója volt. 2000 óta az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, 1990-94-ben tanszékvezetője is. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Beke László kitüntetései közül - a Széchenyi-díjon kívül - nagyon büszke a francia irodalom és művészet lovagja nevű francia állami kitüntetésre és az annak idején itthon illegálisnak tartott párizsi Magyar Műhely Kassák-díjára 1977-ből.
"Művészettörténész voltam, vagyok és az is leszek, olyan művészettörténész, aki túllát a szakmáján, vagyis másképpen látja a művészetet" - hangsúlyozta a tudós, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanáraként is dolgozik. Fontosnak tartja, hogy a művészek megbíznak benne, de az is igaz, hogy sok mindent tesz az érdekükben.
A művészettörténet klasszikus tudomány, de ő úgy tartja, ma több kell, hogy legyen. Ezért figyel a kortárs művészetekre, múzeumokra, kiállítási termekre. Ez annál is inkább természetes számára, mert hét évig dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában, öt évig pedig a Műcsarnokban.
Életének fontos része, hogy "kortárs művészettörténetet" tanít leendő művészeknek már 20-21 éve a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Büszke arra, hogy van egy olyan gimnáziumi tankönyve, amely műalkotásokat elemez és eddig húsz utánnyomása volt. "Ideje lenne már átdolgozni, mert kissé elavult" - mondta önkritikusan.
Sokat dolgozott és dolgozik azért, hogy külföldi kapcsolatokat alakítson ki a magyar művészeknek, elsősorban a környező országokban. Szlovákiával például nagyon jó művészeti viszonyt épített ki és látja, hogy a Szlovák Nemzeti Galéria már húsz éve milyen komoly munkát végez.
A szlovákok kritikus, őszinte módon szembenéztek tévedéseikkel, föltárták avantgárd művészetük értékeit és retrospektív kiállítások egész sorozatát állították össze. Most a szlovák kollégákkal azon vannak, hogy az 1920-as, 1930-as éveket bemutató tárlatot készítsenek, bevonva a lengyel, a román és a délszláv államok progresszív művészetét - hangsúlyozta Beke László.
Az a terve, hogy megírja a legújabb kori magyar művészet történetét, munkájához a hátteret a Magyar Tudományos Akadémia adja.
Beke László 1944. május 23-án született Szombathelyen. Az ELTE művészettörténet-magyar szakán diplomázott, majd az MTA művészettörténeti kutatócsoport tudományos munkatársa, a lyoni Lumiere Egyetem vendégprofesszora, 1988-95-ben a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, 1995-2000-ben a Műcsarnok főigazgatója volt. 2000 óta az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, 1990-94-ben tanszékvezetője is. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Beke László kitüntetései közül - a Széchenyi-díjon kívül - nagyon büszke a francia irodalom és művészet lovagja nevű francia állami kitüntetésre és az annak idején itthon illegálisnak tartott párizsi Magyar Műhely Kassák-díjára 1977-ből.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
