Piranesi olyan különleges építész volt, aki nem kivitelezett terveivel, hanem elméleti munkásságával ? régészi-történészi tevékenységével ? legfőképpen pedig grafikusművészként hagyott nagyszerű örökséget az utókorra. A művészről most emlékezik meg e monografikus kiállítás keretében a budapesti Szépművészeti Múzeum, ahol rézkarcaiból, ha nem is teljes, de gazdag gyűjteményt őriznek.
Dr. Czére Andrea, a kiállítás kurátora elmondta: Piranesi hatalmas életműve az ókori művészetről szóló elméleti munkáktól, a görög és római művészetekkel kapcsolatos vitairatoktól az építészeti fantáziákig és megvalósult tervekig, a kiadói és műkereskedői tevékenységtől a műtárgy-restauráláson át a nagyszabású rézkarcsorozatokig ível ? ez utóbbiak a főművei.
Tehetsége is elsősorban a grafikára predesztinálta, s ezt a művészeti ágat az antik építészeti kultúra terjesztésére és nagyszabású képzőművészeti alkotások ? főként a turisták és műkedvelők által kedvelt veduták, látképek ? készítésére egyaránt alkalmassá tette. Pályája harmincöt esztendeje alatt több mint ezer rézkarcot készített, de kiadott albumainak egyes lapjain gyakran két, három, sőt tizenkét önálló kompozíció is előfordul.
Vass Lajos hangsúlyozta: a minisztérium célja, hogy a vidéki kiállítóhelyek is egyre inkább alkalmassá váljanak nagyszabású hazai és nemzetközi kiállítások fogadására.
A kiállítás Szolnok 2005-ben felújított egykori zsinagógájában tökéletes kiállítóhelyet kapott; és a szervezők reményei szerint a művészetértő szolnoki közönség részéről is nagyszerű fogadtatásra talál majd. A megjelenteket köszöntötte Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, Botka Lajosné, Szolnok polgármestere és Dr. Horváth László, a galéria igazgatója is.
A Szolnoki Galériában látható gyűjtemény 51 darab, 1743-1778 közötti időszakból származó rézkarcból áll. A kiállítás a 100 éves Szépművészeti Múzeum egyik utazó tárlata, amely Szolnok után április közepétől a győri Városi Művészeti Múzeumban lesz látható.