A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi-, Antik -, Grafikai-, és Modern Gyűjteménye 2006-ban kilenc városban mutatkozik be. A Szépművészeti csaknem 350 műtárgya a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, összesen több ezer kilométert utazva jut el az ország kilenc városába.
Elsőként a Szombathelyi Képtár mutatja be a Modern Gyűjtemény anyagát, a december 16-án megnyílt kiállítás február közepéig várja a látogatókat. A ?Rejtett Szépségek? A nő ábrázolása a XIX. Század kezdetétől a századfordulóig ? festmények, szobrok, grafikák a 100 éves Szépművészeti Múzeum 19. századi gyűjteményéből című kiállítása ezt követően február 24-től április 9-ig a kaposvári Vaszary Galériában, majd április 11-től június elejéig a debreceni Kölcsey Kongresszusi Központban mutatkozik be.
Remekművek vendégségben
A 100 éves Szépművészeti Múzeum bemutatkozása
kilenc magyar városban
2005. december ? 2006. július
A jövőre alapításának 100. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum nem csak a falai között rendezett nagy kiállításokkal, hanem gyűjteményéből válogatott utazó tárlatokkal is emlékezetesebbé kívánja tenni az ünnepi esztendőt. A múzeum Egyiptomi-, Antik -, Grafikai-, és Modern Gyűjteménye 2006-ban kilenc városban mutatkozik be. A Szépművészeti csaknem 350 műtárgya a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, összesen több mint 2600 kilométert utazva jut el a városi intézményekbe.
Hasonló kiállításokra a Múzeum életében a rendszerváltás óta nem került sor: az ünnepi év méltó alkalmat ad arra, hogy a gyűjtemény mesterműveit ne csak a legfontosabb külföldi múzeumok, hanem a magyar városok is vendégül láthassák. A múzeum új stratégiája szerint egy országos közgyűjteménynek kötelessége, hogy a nemzeti kincseket ne csak a falai között, hanem a lehető legszélesebb körben mutassa be szerte az országban.
Elsőként a Szombathelyi Képtár mutatja be a Modern Gyűjtemény anyagát, a december 16-án nyíló kiállítás február közepéig várja a látogatókat. A ?Rejtett Szépségek? A nő ábrázolása a XIX. Század kezdetétől a századfordulóig ? festmények, szobrok, grafikák a 100 éves Szépművészeti Múzeum 19. századi gyűjteményéből című kiállítása ezt követően február 24-től április 9-ig a kaposvári Vaszary Galériában, majd április 11-től június elejéig a debreceni Kölcsey Kongresszusi Központban mutatkozik be. A tárlaton többek között Gauguin, Renoir, Toulouse-Lautrec, Rodin alkotásival is találkozhatnak az érdeklődők.
Az Egyiptomi Gyűjtemény Élet a halál után ? az egyiptomi halotti kultusz emlékei című kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban március elején nyílik, április 23-tól júliusig pedig a Balaton Múzeumban láthatja a keszthelyi közönség.
Az Antik Gyűjtemény ?Erós ? Dyonysos ? Thanatos? című tárlata a pécsi Dóm Múzeumban jövő év január 26-tól március 26-ig látható, majd április végétől június végéig a szegedi Móra Ferenc Múzeum ad otthont a kollekciónak.
A Grafikai Gyűjtemény ?Róma bűvöletében? című válogatása Piranesi rézkarcait mutatja be, elsőként a Szolnoki Galériában (március ? április), majd a Győri Városi Művészeti Múzeum ad otthont a kiállításnak (április 7. ? május vége).
A kilenc kiállításhoz a Szépművészeti Múzeum egységes katalógus- sorozatot ad ki, illetve gyermekfoglalkoztató füzeteket is készít a tárlatokat látogató gyermekek, családok és iskolák számára. Egyes helyszíneken számítógépes játékok, illetve múzeumpedagógiai programok segítik a kiállítás anyagának elsajátítását.
A kiállítások
?Élet a halál után - az egyiptomi halotti kultusz emlékei?
Válogatás a 100 éves Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből
A kiállítás anyagának összeállításánál fő szempont a rendkívül komplex egyiptomi túlvilághit szinte valamennyi aspektusát érintő műtárgyak kiválasztása volt.
A mumifikálás jellemzőiről, technikai fejlődéséről, valamint a temetkezési szokásokról, rítusokról tanúskodó, a kiállításon bemutatott sírmellékletek között gazdagon díszített koporsó éppúgy megtalálható, mint a balzsamozott testrészek tárolására szolgáló ún. kanopuszedények, a holttestre ill. a holttest mellé helyezett amulettek, díszek és eszközök.
A papiruszra, vászonra vagy magukra a tárgyakra felírt ill. felvésett mágikus szövegek az elhunytak túlvilági sorsának kedvező alakulását célozták éppúgy, mint a sírba helyezett, különböző korok ízlés- és formavilágát képviselő szolgaszobrok. Külön tárló mutatja be Oziriszt, a holtak birodalmának uralkodóját, akihez az elhunyt csatlakozni vágyott. Az oda vezető út azonban hosszú és veszélyes volt, sikeres megtételéhez istenek és démonok segítségére volt szükség. Ezek részletes bemutatása mellett az élők feladatairól is tanúskodnak a kiállítás tárgyai: a fennhangon recitálandó ?áldozati formula? éppoly fontos szerepet játszott, mint a jelképes adományokkal gazdagon díszített ?áldozati tábla? előtt végzett szertartás.
A kiállítás célja tehát azoknak a tárgyaknak a bemutatása, melyek az egyiptomi ember számára akkor nyerték el igazi jelentőségüket, amikor teste beköltözött az ?örökkévalóság házába?.
?Erós ? Dyonysos - Thanatos?
Mesterművek a 100 éves Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményéből
Az Erós-Dionysos-Thanatos című tárlat a klasszikus ókor, elsősorban is a görög, az etruszk és római művészet, valamint a kései antikvitás tárgyi emlékei révén mutatja be, hogyan ábrázolták az ókori művészetek az emberi sors fő aspektusait és azoknak összefüggését. A kiállítás címét adó, az emberhez méltó élet legfontosabb szféráit a görög mitológia, az antik vallások nyelvén kifejező istenalakok köré szerveződnek a mintegy 110 művet bemutató kiállítás egységei.
Erós a férfi és női szféra egymásba fonódásának kulcsfigurája; Dionysos, a lakomák, a mámor, az extázis világába, Thanatos pedig a halál birodalmába kalauzolja a látogatót.
A kiállított műtárgyak közül számos az elmúlt években került az Antik Gyűjteménybe és látható volt ?Az évszak műtárgya? sorozatban. Egyedülálló például az a női fejekkel díszített bronzedény, amely a Kr.e. 7. századi spártai művészet egyik mesterműve. A római császárkor egyik meghatározó jelentőségű művészetének, a palmyrai sírszobrászatnak jellegzetes képviselője egy feliratos családi síremlék, amely jól példázza a palmyrai művészet kultúrák-közötti, kevert jellegét. Ugyancsak látható lesz egy, a klasszikus görög kultúra idejéből, a Kr.e. 5. századból való nagyméretű föníciai terrakotta ifjúszobor a kései ókorból, Egyiptom területéről származó vadászó kentaurt ábrázoló kopt mészkő sírdombormű és egy keresztény szimbólumokkal díszített nagyméretű festett kopt váza is.
Róma bűvöletében
Piranesi rézkarcai a 100 éves Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből
Piranesi olyan különleges építész volt, aki nem kivitelezett terveivel, hanem elméleti munkásságával ? régészi-történészi tevékenységével ? legfőképpen pedig grafikusművészként hagyott nagyszerű örökséget az utókorra. A művészről most emlékezik meg e monografikus kiállítás keretében a budapesti Szépművészeti Múzeum, ahol rézkarcaiból, ha nem is teljes, de gazdag gyűjteményt őriznek.
Piranesi hatalmas életműve az ókori művészetről szóló elméleti munkáktól, a görög és római művészetekkel kapcsolatos vitairatoktól az építészeti fantáziákig és megvalósult tervekig, a kiadói és műkereskedői tevékenységtől a műtárgy-restauráláson át a nagyszabású rézkarcsorozatokig ível ? ez utóbbiak a főművei.
Tehetsége is elsősorban a grafikára predesztinálta, s ezt a művészeti ágat az antik építészeti kultúra terjesztésére és nagyszabású képzőművészeti alkotások ? főként a turisták és műkedvelők által kedvelt veduták, látképek ? készítésére egyaránt alkalmassá tette. Pályája harmincöt esztendeje alatt több mint ezer rézkarcot készített, de kiadott albumainak egyes lapjain gyakran két, három, sőt tizenkét önálló kompozíció is előfordul.
A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében nem annyira a mérnöki precizitással, alaprajzokkal és keresztmetszetekkel illusztrált tudományos kiadványokat, mint inkább a művészi grafikákat találjuk meg. A kiállítás a művész leghíresebb rézkarcsorozatait ? a Prima Partét, az Archi trionfalit, a Vedute di Romát, a Börtöncapricciókat - állítja előtérbe.
?Rejtett szépségek?. A nő ábrázolása a XIX. század kezdetétől a századfordulóig
Festmények, szobrok, grafikák a 100 éves Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből
?Rejtett szépségek?. A Nő ábrázolása a XIX. század kezdetétől a századfordulóig című kiállítás a száz évvel ezelőtt megnyílt Szépművészeti Múzeum 19-20. századi gyűjteményének alkotásaiból mutatja be a ma már ?hosszú évszázadként? számon tartott időszak művészetét.
A válogatással igyekeztünk a talán legismertebb francia művészet képviselői mellett más európai nemzetek alkotásait is felvonultatva szemléltetni azt a fejlődést, mely a klasszicizmustól kezdődően a 20. század elején induló irányzatok felé mutatott. A múzeum gyűjteményének gazdagsága és sokrétűsége lehetőséget nyújtott arra, hogy egy-egy kiválasztott tematika alapján érzékeltessük a folytonosságot.
?A rejtett szépségek? című válogatás a művészet egyik örök témáját, a női ábrázolásokat hivatott bemutatni, több olyan alkotást is kiállítva, amelyeket eddig nem láthatott a nagyközönség. A kiállításon száz év távlatából képet kaphatunk a művészi érték és a korízlés találkozásáról és kirajzolódik a korszak szellemi élete, illetve az egykori gyűjtők érdeklődése és a múzeumi gyűjtőtevékenység iránya is. Figyelemreméltó, hogy a bemutatott alkotások jelentős része gróf Andrássy Dénes 1912-es hagyatékából származik.
A kiállításon 65 alkotás szerepel. A francia művészetet 5-5 grafika és szobor (Bonnard, Denis, Gauguin, Renoir, Toulouse-Lautrec, Carriere-Belleuse, Desbois, Rodin stb.), a belga művészetet hat alkotó szobrai képviselik (Dubois, Meunier, Minne, Rombaux, Vigne). A festők esetében tíz-tíz alkotással egyenlő arányban szerepelnek olaszok, németek és osztrákok. Mind a plasztikák, mind a festmények kiválasztásánál találkozunk az észak-európai országok művészetének jeles képviselőivel is (Thorvaldsen, Neujd, Nordgren, Zorn).
