(MTI) - Gyurcsány Ferenc a Fonó táncházban arról beszélt, hogy nem intézményeket, hanem elsősorban közösségeket kívánnak támogatni a most meghirdetett programmal.
A kormányfő, aki mint mondta, egykori táncosként maga is vonzódik e területhez, arra hívta fel a figyelmet, hogy a "népi művészet nem múzeumokba való".
Nem arról szól a népi művészet, hogy vitrinekbe tárgyi emlékeket állítanak, hanem arról, hogy a közösségekben tovább él, fejlődik és része a hétköznapoknak - mondta.
Bozóki András kulturális miniszter arról beszélt, hogy a kultúra egy folyamat, ezért nem zárható be intézményekbe. A kultúra egy nyitott, élő társadalmi gyakorlat - mutatott rá a lényegére. A program célja, hogy kinyissa a zárt struktúrákat és biztosítsa a kulturális esélyegyenlőséget - tette hozzá.
A Tengertánc elnevezésű programot ismertető sajtóanyag szerint a decemberben meghirdetendő pályázattal elsősorban a kisebb helyi alkotóközösségeket akarják "helyzetbe hozni". Ezek teremtik meg és ápolják azokat az értékeket, melyekből az élő népi kultúra táplálkozik - áll a program indoklásában.
A kultusztárca jövő évi költségvetéséből biztosított 175 millió forint keretösszegű program, a többi közt a "táncház-mozgalom hagyományára és a népzenei, világzenei közkincsre" épít.
A program önálló keretet biztosít például a tájházak infrastrukturális fejlesztésére, a magyar népzenei tehetségek hazai és külföldi bemutatására, valamint a folklór ismeretanyag digitalizálására.
Novák Ferenc, aki a program kidolgozásában "szakmai partner" volt, a kormányfőnek azt mondta: nagyon reméli, hogy ez a "nagyszerű program nem kampányfogás". Utalt arra, hogy a terület a korábbi három és fél évben nem tartozott a kormányzat kedvenc gyermekei közé.
Gyurcsány Ferenc válaszul a többi közt azt mondta: "ha az ember jót csinál, akkor majdnem mindegy, hogy ő tudatában van-e annak, hogy azt szeretik-e a választók". Egy valami nem jó; ha sandaság, "manír van, ha áltörténetek vannak, ha politikai giccs van mögötte" - tette hozzá a miniszterelnök.
Tengertánc - program az élő népi kultúráért
az NKÖM sajtóanyaga
Mit tekintünk népi kultúrának?
A népi kultúra, széles értelemben véve, magában foglalja mindazon tevékenységeket és alkotásokat, amelyek hagyományainkat és szellemi örökségünket gyarapítják. A népi kultúrának tehát nemcsak a népművészeti alkotás, a népzene, a néptánc a része, hanem az a sajátos helyi tudás, hiedelem és világlátás, rituálé és emlékezet, mese, monda és legenda is, amely egy adott földrajzi területhez, helyi közösséghez tartozik. A népi kultúra mindezek mellett magában foglalja azokat a népi fortélyokat és kézműipari fogásokat is, amelyek a tárgyalkotás hagyományában folyamatosan megújulnak. Mindezekből áll össze az a nemzeti tudástár, amelynek kialakítása és ápolása kulturális örökségvédelmünk egyik legfőbb feladata.
Miért élő és modern a népi kultúra?
A népi kultúra élő gyakorlat, olyan közösségi tevékenység, amely nemcsak a hagyományok őrzésével és ápolásával, hanem új hagyományok innovatív és kreatív létrehozásával, megalkotásával foglalkozik. A népi kultúrának csak egy része állítható ki a múzeumokban, míg nagyobbik része folyamatosan átalakul a közösségek mindennapi tevékenységei során. A népi kultúra modern felfogása egyszerre tekinti megőrzésre és ápolásra érdemesnek a százéves hagyományt és a hagyomány szerves, de innovatív megújítását is: egyformán fontosnak tekinti az értékőrző és az értékteremtő tevékenységeket.
Mit kíván a program támogatni?
A program elsősorban azokat a kisebb helyi alkotóközösségeket kívánja helyzetbe hozni és lehetőségeihez mérten támogatni, amelyek megteremtik és ápolják azokat az értékeket, amelyekből az élő népi kultúra táplálkozik. A program épít egyrészt a táncház-mozgalom hagyományára és a népzenei, világzenei közkincsre, másrészt támogatja azokat a promóciós tevékenységeket is, amelyek ezt a közkincset a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tudják tenni. A program ösztönzi továbbá a helyi alkotóközösségeket, hogy új tartalmak létrehozásával lakják be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által felújított tájházakat és alakítsák saját alkotó tevékenységük színterévé.
Kiknek szól?
A program célja a vidék fejlesztése és kulturális esélyteremtés a népi kultúrával foglalkozó helyi közösségek és amatőr alkotóműhelyek számára.
A program kidolgozásában szakmai partnerek voltak:
Martin György Néptáncszövetség, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, ?Örökség? Gyermek Népművészeti Egyesület, Táncház Egyesület, Vass Lajos Népzenei Szövetség, KOTA, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Hagyományok Háza, Sebő Ferenc.
TENGERTÁNC
program az élő népi kultúráért
A helyi közösségek aktivitásának fokozása, lehetőségeik szélesítése és fejlesztése, a fiataloknak szóló, igényes kulturális kínálat színesítése, a népi kultúra promóciójának erősítése, értékeinek digitális úton való rögzítése és népszerűsítése érdekében a kulturális tárca meghirdeti a népi kultúra támogatására szolgáló programját ?TENGERTÁNC? néven. A programra a kulturális tárca 2006. évi költségvetésében 175 millió forint áll rendelkezésre.
A program elemei:
1. A NÉPI KULTÚRÁT MEGŐRZŐ ÉS MEGÚJÍTÓ HELYI ALKOTÓ KÖZÖSSÉGEK ÉS MŰHELYEK TÁMOGATÁSA
Cél: A népi kultúra területén működő helyi alkotó közösségek és műhelyek hagyományőrző és hagyományalkotó tevékenységének segítése és fejlesztése, a táncház-mozgalom támogatása a régiókban működő szakmai tanácsadók bevonásával.
? A támogatás a modern népi kultúra bármely területén működő helyi alkotó-közösségeknek és műhelyeknek adható pályázat útján.
? A pályázók köre: alkotóműhelyek, táncegyüttesek, helyi közösségi intézmények, civil szervezetek, stb.
? Keretösszeg: 90 millió forint, pályázni lehet 1,5 millió forint összeghatáron belül.
2. A NÉPMŰVÉSZETI ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ TÁJHÁZAK INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE
Cél: Segítségnyújtás a tájházak infrastruktúrájának megújításához annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak az aktív népművészeti és hagyományőrző közösségi tevékenységek beindítására, a már meglévők folytatására, befogadására
? Az infrastrukturális és eszközfejlesztési támogatás helyi kötődésű tájházaknak adható abból a célból, hogy alkalmassá váljanak a hagyományőrző és identitást erősítő, illetve a népi kultúrát megújító tevékenységek befogadására, új tartalmak létrehozására.
? A pályázók köre: tájházak, ill. az ezeket működtető vagy működtetni kívánó önkormányzatok, egyesületek, alapítványok.
? Keretösszeg: 50 millió forint, pályázni lehet 5 millió forint összeghatáron belül.
3. A KIEMELKEDŐ NÉPZENEI TEHETSÉGEK, EGYÜTTESEK SZAKMAI PROMÓCIÓJA
Cél: A magyar népzene megismertetése és promóciója itthon és külföldön.
? A támogatás segíti a kiemelkedően tehetséges nép- és világzenei együttesek hazai és külföldi megismertetését, népzenei lemezek, archívumok és szakmai anyagok bel- és külföldi terjesztésének elősegítését (külföldi zenei vásárokon való részvétel, egyéb külföldi megjelenés, digitális terjesztés, internetes tartalomfejlesztés, propaganda, reklám, promóció).
? A pályázók köre: terjesztők, kiadócégek, promoterek, stb.
? Keretösszeg: 10 millió forint
4. A MODERN NÉPI KULTÚRA TUDÁS-BÁZISÁNAK ERŐSÍTÉSE, ISMERETANYAGÁNAK BŐVÍTÉSE A NEMZETI TUDÁSTÁR KIALAKÍTÁSA KERETÉBEN
Cél: A helyi történeti emlékezet, a népművészeti gyűjtések és a folklór ismeretanyag digitalizálása, az archivált tudásanyag és a kapcsolódó tudományos kutatások eredményének széles körű közzététele
? A támogatás egy többszereplős és sokszínű nemzeti tudástár kialakítása érdekében támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az esélyteremtés elvének megfelelően minél szélesebb körben elérhető módon hoznák létre a megújuló népi kultúra tudás-bázisát és ismeretanyagát bemutató portálokat, kiállításokat, kiadványokat.
? Keretösszeg: 25 millió forint.
Pályázati menetrend
? A pályázatok kiírása: a 2006. évi költségvetési törvény elfogadását követően
? (várhatóan 2005. december 19.)
? Beadási határidő: 2006. január 30. (a pályázatokhoz mellékelni kell egy országos népművészeti szakmai szervezet ajánlását)
? Döntés a beérkezett pályázatokról: 2006. február végén
