(MTI) - A szervezeti változtatásokat előíró kormányhatározat minden tárcát érint - emlékezetett a sajtótájékoztatón a szakállamtitkár, hozzátéve: stratégiai cél, hogy a kormányzati struktúra minél inkább átlátható, rugalmas, racionális legyen.
Schneider Márta megfogalmazása szerint alapvetően kapacitásokat kell megtakarítaniuk. A megtakarítás mértékére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a kormányzat nem ír elő százalékot. Az átalakítási variációk mellé szeretnék helyezni a gazdasági számításokat és a szakmai előnyöket, hátrányokat, ezek alapján születik majd meg a döntés.
A szakállamtitkár kiemelte, hogy az átalakítás nem mehet a szakmai munka rovására. Rámutatott továbbá arra, hogy a kulturális ágazat jogszabályi modernizációjáról is szó van, hiszen lehetőség nyílik a szükséges törvénymódosítások elvégzésére is.
Schneider Márta elmondta: a tárcák augusztus 31-ig számolnak be a feladatok elvégzéséről, ütemezéséről, javaslataikról.
"Nincs még sem szakmai, sem tartalmi döntés", az érintettekkel együttműködve szeretnék kidolgozni javaslataikat - tudatta. A szakállamtitkár kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyeztetés folyamatos; az érintettek többségével már személyesen is folytatott megbeszélést, a sajtótájékoztató után készül leülni a könyvtári és a múzeumi vezetőkkel.
Közölte: a tervek szerint költségvetési szervvé alakulna a Nemzeti Filharmonikusok Kht., a megoldásokról szóló elképzelést szeptemberig kell letenni.
Szintén költségvetési intézménnyé válna a Nemzeti Színház Rt., amelynek kapcsán a szakállamtitkár megjegyezte: a részvénytársaság annak idején a beruházás megvalósítására jött létre, a jelenlegi keretek között az intézmény soha nem fogja megszerezni külső forrásból költségei 80 százalékát.
Egyes kulturális kht.-kat tulajdonba adnának, így például a Játékszín a Fővárosi Önkormányzat fennhatósága alá kerülne.
Összevonnák a Magyar Történelmi Film Alapítványt és a Magyar Mozgókép Közalapítványt, az Országos Széchényi Könyvtárat pedig két szakbibliotékával: az Országos Pedagógiai Könyvtárral, illetve az Országos Idegennyelvű Könyvtár és Múzeummal.
Költségvetési intézményből gazdasági társasággá válna a Műcsarnok, a Honvéd Együttes, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ, míg az Állami Artistaképző Intézetet összevonnák a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) Kht.-val.
A kormányhatározat értelmében tizenkét múzeumi intézmény úgynevezett gesztor jellegűvé válna. Ezek közül jelenleg csak hét tartozik a tárcához, első lépésként a fennmaradó öt intézményt a minisztérium felügyelete alá vonnák.
Magyarázatként Schneider Márta közölte: bizonyos funkciók egy helyről gazdaságosabban elláthatók, ilyen lehet például az anyagbeszerzés vagy a takarítás.
A tizenkét intézmény között van az Iparművészeti Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és az Országos Műszaki Múzeum.
Schneider Márta szólt arról is, hogy a kormányhatározat alapján felállítanak egy hatósági irodát és egy háttérintézményt.
Az előbbihez rendelnék például a filmiroda igazolás-kiadási jogkörét, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatósági jogkörét és a lapnyilvántartást, míg az utóbbi intézmény szakmai, módszertani, tudományos megalapozottságú feladatokat végezne.
A szakállamtitkár a sajtótájékoztatón bemutatta Farkas Katalint, a Professzorok Házának eddigi főigazgatóját, aki miniszteri biztosként koordinálja a szervezeti átalakítást a tárcánál.
Farkas Katalin hat hónapra szóló új megbízatását illetően fontosnak nevezte az értékek és a szakértelem megőrzését, az egyének és a szervezetek önvizsgálatát, önértékelését, a biztonság és a humánum jelentőségét, valamint azt, hogy az érintettek érezzék: van közük ahhoz, ami történik.
A miniszteri biztos eddigi munkahelyét, a Professzorok Házát amúgy szintén érintené a szervezeti átalakítás: az intézményt összevonnák az Országos Közoktatási Intézettel.
