(MTI) - A kulturális tárca a választások előtt nem tervezi az ismét független alappá alakult Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi rendszerének reformját - mondta Bozóki András szakminiszter az NKA keddi tisztújító ünnepsége előtti sajtótájékoztatón.
"A kultúra fontosabb annál, mintsem, hogy politikai kampányidőszakban reformlépéseken gondolkodjunk" - fogalmazott. Az 1993-ban alakult NKA átalakítása hosszabb távú közös gondolkodás eredménye lehet, és ha kormányon is maradnak, egy-két éven belül nem nyúlnak az NKA-hoz - mondta a miniszter.
Az NKA szakmai kollégiumai minden év elején részlegesen megújulnak, a négy évre szóló mandátumok lejártával új kurátorokat neveznek ki; az országos szakmai szervezetek a kurátorok felét delegálják, a másik felét a miniszter nevezi ki. A 132 kurátorból kedden 23 új kurátor vehette át megbízását.
Bozóki András az MTI-nek nyilatkozva visszautasította az azzal kapcsolatos bírálatokat, hogy a színházi, a tánc, valamint a zenei kollégiumnál az általa kinevezett kurátorok esetében nem vette figyelembe a szakmai szervezetek véleményét. Azt mondta, törvény adta jogát gyakorolta, másfelől tanácsadóival egyeztetett és "szakmailag elsőrangú embereket" választott ki. A 132-ből egyébként csak négy kurátor esetében volt ilyen vita - tette hozzá.
Kifejtette: úgy gondolja, olyan embereket nevezett ki, akik az általa képviselt nyitottabb kultúrpolitikát képviselik, és a szemléletváltást az NKA-n belül meg tudják valósítani. Egy liberális kultúrpolitikának az is része, hogy ne csak a már meglévő intézmények vezetői kapjanak lehetőséget jelölésre - fűzte hozzá.
Bozóki András a tisztújító ceremónia előtti köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az NKA, amely eddig csupán a minisztériumi költségvetés egy fejezete volt, visszanyeri autonómiáját. Ez azért fontos, mert az alap történelmi küldetése az, hogy a szakma hangja domináljon, a szakma ossza el a pénzt a szakma számára. Az NKA az idén 10,1 milliárd forinttal gazdálkodhat, soha ilyen nagy összeg nem állt még rendelkezésére - közölte.
A szakminiszter arra is kitért, hogy bevezetik az on-line pályáztatást, és előbbre hozzák a pályázatok kiírását. Az átfutási idő lerövidítésével az NKA egész rendszere rugalmasabbá válhat - mondta, megjegyezve, ezentúl három évre is lehet majd szerződéseket kötni, vagyis nem csak rövid távra lehet gondolkodni, nagyobb lélegzetű pályázatok is készülhetnek.
Harsányi László, akit január elsejével nevezett ki az elkülönített állami pénzalappá visszaalakult NKA elnökévé a miniszter, azt mondta, a stabilitás, a változékonyság, valamint a partnerség jegyében kívánja irányítani az alapot.
Az NKA keddi tisztújító ünnepsége után Bozóki András az MTI kérdésére azt is elmondta: egyelőre csak májusig gondolkodik a miniszterségben, de ha a jelenlegi kormány marad és felkérik, nem zárja ki, hogy a továbbiakban is elvállalja a posztot.
ÚJRA FÜGGETLEN ALAP AZ NKA
- biztonság, tervezhetőség, kiszámíthatóság -
az NKÖM sajtóanyaga
Költségvetési önállóság
Visszakapott függetlenség
A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre elkülönített állami pénzalap státusszal, amely biztosította költségvetési önállóságát. A független alapként való működtetés célja az volt, hogy a pályázati rendszer tartson ?karnyújtásnyi? távolságot az államtól, azaz ne függjön a költségvetés pillanatnyi állapotától. A kulturális járulékbevételeket elosztó NKA az évek során a kultúra finanszírozás meghatározó elemévé vált. 1999-ben az akkori kormány megszüntette az NKA pénzügyi önállóságát és azt Nemzeti Kulturális Alapprogram címen a kulturális tárca költségvetése alá rendelte. A 2006. január elsejével életbe lépett tör-vénymódosításnak köszönhetően az NKA visszaalakult elkülönített állami pénzalappá, amely 2006-ban 10,1 milliárd Ft-ból gazdálkodik.
Melyek az Alap előnyei?
Az NKA törvényben is garantált függetlenségét elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudja őrizni a különböző adminisztrációs befolyásokkal szemben. A költségvetési fejezetként való működés folyamatos nehézségeket jelentett a pályáztatás megtervezésében, a támogatások folyamatos folyósításában és a hosszabb távú programok kijelölésében. Önálló alapként az NKA nagyobb pénzügyi és működési biztonságot élvez, hiszen nagyobb a függetlensége az éves költségvetéstől, nincs kitéve a kormányváltások és az éves költségvetési viták hatásának, és nem érinti egy esetleges maradványképzés sem. Az Alap bevétele és évvégi maradványa ugyanis nem vonható el. Ugyanakkor továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy a kulturális járulék-bevételek mellett a központi költségvetésből is átvegyen pénzeszközöket. Egyszerűsödik az ad-minisztráció is, ami a kincstári eljárások miatt eddig lassabb és bonyolultabb volt.
Rugalmasabb finanszírozási rendszer
A társadalmasított pályáztatási és kuratóriumi rendszer alapvetően nem változik. Alapként azonban az NKA az eddiginél hosszabb távú, akár 3 éven átívelő programokra is vállalhat kötelezettséget. Ez segíti a tervezhetőséget, hiszen a naptári-költségvetési év nem feltétlenül esik egybe az egyes művészeti ágakra jellemző (pl. színházi) évadokkal. Lehetővé teszi ugyanakkor művészek fellépéseinek több évre előre történő lekötését is, ami a fesztiválszervezők munkáját teszi kiszá-míthatóbbá. Lehetőség lesz a pályázati célhoz legjobban igazodó finanszírozási forma (elő, utó vagy vegyes finanszírozás) alkalmazására, ill. visszatérítendő, vissza nem térítendő vagy vegyes támogatás folyósítására, továbbá pénzbeli vagy természetbeni juttatás biztosítására.
Összeférhetetlenség
Ne azok kapják a pénzt, akik osztják
A törvénymódosítás egyik legfontosabb célja volt a kollégiumi döntések és a pályázatok elbírá-lásának tisztasága, támadhatatlansága és átláthatósága. Ezért most törvényi szinten és a korábbinál szigorúbban szabályozzák a kurátorok összeférhetetlenségét. A kiadók hosszabb távú projektjeinek is kedvez a több évre vállalható pénzügyi kötelezettség.
Ennek megfelelően:
? A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.
? A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagja nem vehetnek részt olyan szerve-zetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezető tisztségviselők illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, továbbá ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.
? A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek kö-zeli hozzátartozóinak pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
? A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat el-bírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
Pályázati könnyítések
Az NKA számos pályázóbarát intézkedést vezet be:
? On-line pályáztatási rendszer beindítása ? gyorsabb, olcsóbb, kényelmesebb.
? Felgyorsul és egyszerűsödik a döntéshozatali folyamat: a jelenlegi 100-120 napos lebonyolí-tási idő 70-80 napra rövidül.
? A pályázók a jövőben mentesülnek a köztartozás-igazolás beszerzése alól.
? Az NKA minden év utolsó negyedében megalkotja és nyilvánosságra hozza a következő év teljes pályázati naptárát, tematikusan és időrendben. Ez igazodik majd az adott művészeti ág sajátosságaihoz.
A kurátorok
A kuratóriumi rendszer alapvetően nem változik. A Bizottság létszáma 12 főről 10 főre csökken, míg a kurátorok összlétszáma 14 fővel csökken.
Az egyes szakmai kollégiumokba az érintett országos szakmai és társadalmi szervezetek a tagok 50%-át delegálják, míg a további 50%-ot a miniszter nevezi ki. A kollégiumi tagok mandátuma 4 évre szól. A 132 kurátorból 2006. január 10-i tisztújítási ceremónián 23 új kurátor veheti át meg-bízását. A kurátorok az NKA 16 állandó szakmai kollégiumában vállalnak szerepet.
NKA Bizottság tagjai
A Bizottság elnöke: Harsányi László, közgazdász (Budapest)
? Bauer István, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke (Budapest)
? Bagáriné Viszket Katalin, kulturális menedzser, közművelődési szakértő (Szombathely)
? Bálint András, színész, színigazgató, Radnóti Miklós Színház (Budapest)
? Békés Pál, író (Budapest)
? Csengery Adrienne, operaénekes, a Magyar Zenei Tanács elnöke (Budapest)
? Deme Péter, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága, igazgató (Budapest)
? Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója (Budapest)
? Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága Kiadó kft. ügyvezető igazgatója (Zalaegerszeg)
? Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke (Budapest)
? Meixner András, elnök, Pécs Megyei Jogú Város Kulturális Bizottsága (Pécs)
NKA szakmai kollégiumainak tagjai
(az új kinevezettek neve vastag betűvel szerepel)
1. Építőművészet
Hegedűs Péter elnök
Jékely Zsolt
Wágner Péter
Dr. Ferkai András
Skandelli György
Weiler Árpád
2. Fotóművészet
Bán András elnök
Dr. Albertini Béla
Horányi Attila
Boros Géza
Dozvald János
Szalay Zoltán
3. Iparművészet
Zsótér László elnök
Sipos Enikő
Hernádi Paula
Tildi Béla
Gremsperger Beatrix
Lencsés Ida
Pannonhalmi Zsuzsa
Sárkány Győző
4. Ismeretterjesztés
Székely Gábor elnök
Dr. Budai Katalin
Vörös Miklós
Salamon Gábor
Dr. Sasvári Edit
Dr. Bácsy Ernő
Dr. Lafferton Kálmán
Dr. Balázs Géza
5. Képzőművészet
Kovács Péter elnök
Elekes Károly
Aknay János
Kőnig Frigyes
Lugossy Mária
P. Szűcs Julianna
Dr. Szepes Lászlóné
Szurcsik József
6. Könyvtári
Komlósi József elnök
Fonyó Istvánné
Jehoda Imola
Mátó Erzsébet
Dr. Skaliczki Judit
Varga Róbert
7. Közművelődés
Tóth Zsuzsanna elnök
Koncz Gábor
Bartha Éva
Bárdos Ferenc
Bokor Béla
Hegedűs Ágnes
Kenyeres Sándorné
Laknerné Brückler Andrea
Csatlósné Komáromi Katalin
Tapodi Katalin
8. Levéltár
Molnár József elnök
Ivacs Gabriella
Horváth Erzsébet
Á. Varga László
Baráth Magdolna
Németh István
Dr. Szabó Attila
Dr. Szögi László
9. Mozgókép
Kozma Károly elnök
Bácsfalvi Szilvia
Erdőss Pál
Kende János
Mikulás Ferenc
Pörös Géza
Schulze Éva
Szarvasi Zoltán
10. Múzeum
Dr. Viga Gyula elnök
Kishonthy Zsolt
dr. Vígh Annamária
Kaján Imre
Mravik Lászlóné
Vig Károly
11. Műemlék
Erő Zoltán elnök
Ágostházi László
Káldi Gyula
Dr. Mezős Tamás
Nagy Mihály
Dr. Vándor László
12. Népművészet
Dr.Balogh Balázs elnök
Berán István
Beszprémi Katalin
Demarcsek György
Kovácsné Bíró Ágnes
Matókné Kapási Júlia
Szabó Zoltán
Pál Miklósné
13. Szépirodalom
Dr. Vámos Miklós elnök
Füzi László
Garaczi László
Kőszeghy Péter
Péliné Bán Éva
Prágai Tamás
Szigeti László
Turczi István
14. Színházi
Csizmadia Tibor elnök
Karsai György
Dobák Lívia
Radácsi Anikó h.
Árvai György
Gáspár Máté
Takács Katalin
Zsámbéki Gábor
15. Tánc
Pataki András elnök
Kenesei Edina
Juhász Zsolt
ifj.Nagy Zoltán
Gaál Mariann
Hegedűs Sándor
Horváthné Major Rita
Sasvári Csilla
16. Zene
Szirányi János elnök
Dobszay László
Ember Csaba
Gerenday Ágnes
Gyöngyössy Zoltán
Zelinka Tamás
Zsoldos Béla
Madarász Iván
Marton László Távolodó
Rieger Johanna
összesen: 132 fő
