Hogyan tölti a napjait? Milyen személyes élményei, tapasztalatai vannak a kialakult helyzethez kapcsolódóan?
Eddig majdnem minden nap, sokszor reggeltől estig dolgoztam, bent voltam a színházban. Most több időm jut arra, hogy apróságokon morfondírozzak vagy bepótoljam az elmaradt otthoni dolgaim. Vagyis alkalmazkodom a felállt körülményekhez és figyelem azok hatásait. A felelősség viszont megmarad. Figyelek az édesanyámra, aki veszélyeztetett korú és hallássérült. Igyekszem róla gondoskodni, nehezen érti meg, mi zajlik most körülötte és a világban. A munkatársaimért is felelős vagyok, akik közül most kevesen tudnak érdemi munkát végezni. Viszont azoknak a munkája, akik még dolgoznak, nélkülözhetetlen, ők biztosítják az ügymenetet. Naprakészen reagálunk az új intézkedésekre, ugyanakkor számos dologra még nem volt precedens, emiatt újra kell definiálni a munkavégzés, a szabadságolás kereteit. Nagyon nehéz elfogadni, hogy kreatív, alkotó egyéniségek most nem tudják kiélni azokat az energiákat, amelyek a hétköznapokban mozgatják őket. „Új formák kellenek”, írja Csehov a Sirályban. A kiélés helyére a befelé figyelés lép. Ez az időszak sok újat hoz. Biztos vagyok abban, hogy ez a periódus valamilyen módon beépül majd a színházi nyelvbe is. Ezután egy maszkos ember a színpadon egészen mást fog jelenteni. Az online térbe egyre több színházi tartalom kerül be, jó látni, hogy erre kíváncsiak, de egyik sem képes pótolni azt a személyes együttlétet, amiből most egyre kevesebb jut a hétköznapokban. Déli szomszédjaink már átéltek egy háborús időszakot, rengeteg korlátozással, kijárási tilalommal. Nekünk mindez utópisztikusnak hat, főleg a katonák megjelenésével. De a kerítések mögött metszeni, permetezni kell, ébred a természet, hátha vele ébredünk mi is.
Melyik volt legutóbbi kulturális élménye?
Felemelő és fájdalmas volt a színház nézők előtti bezárása utáni napon a Parasztopera készülő előadásának házi, zárt főpróbája. Az Újvidéki Színházzal közösen hoztuk létre, és maga a produkció is mellbevágó lett. Az, hogy a körülmények miatt egy ilyen erős előadás nem találkozhat a nézőivel, legalábbis egyelőre, szívfájdító. Viszont a társulat még meg tudta nézni a munka eredményét, és katartikus sikert aratott, ami hitet ad a folytatáshoz.
Milyen műveket ajánl a bezárkózás idejére és miért?
Televíziós és online színházi előadásokat. Mert szükségünk van rá.
Nyitókép: Várady Nikolett
