Budapesten száz éve nem látott léptékű kulturális fejlesztési hullám zajlik, amelyhez hasonló ma nincs Európában ? mondta a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Dr. Baán László emlékeztetett arra, hogy a 2011 elején indult Liget-projekt tizenkét nagyobb alprogramból áll. Az első magának a parknak a megújítása, amelynek során nőni fog a zöldfelület, de többek között megépül Magyarország legizgalmasabb játszótere és két kilométeres, kivilágított futókör is létesül. Teljesen rekonstruálták a Szépművészeti Múzeum 75 évig elzárt Román Csarnokát és a múzeumépület több mint felét, így rövidesen ismét újranyílhat a megújult Szépművészeti. Először kap saját célra épült otthont a Néprajzi Múzeum, amely Budapest talán legizgalmasabb kortárs épületébe költözhet: az építkezés már megkezdődött, így 2020-ban megnyílhat az intézmény.

_D0A2014_Copy
Baán László

A Magyar Zene Házának építése Fudzsimoto Szú tervei alapján indul még idén, hogy az innovatív épület a zeneértő közönség kinevelését szolgálhassa 2020-tól. A világhírű SANAA által megálmodott Új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria 1900 utáni gyűjteményét fogadja be. A kivitelezés idén kezdődik, akárcsak a Magyar Innováció Háza esetében: a Közlekedési Múzeum torzójának helyén létrejövő intézmény interaktív tudományos központként működik majd. Már épül a Pannon Park és benne a Biodóm, Európa legnagyobb alapterületű trópusi csarnoka, miként zajlik az Olof Palme Ház rekonstrukciója is, hogy az épület 2018 végére a Magyar Millennium Házaként fogadhassa a látogatókat, előtte egy új rózsakerttel.

Elkészültek a gyermek- és ifjúsági teátrumként elképzelt Fővárosi Városligeti Színház tervei, míg a Nemzetközi Cirkuszművészeti Központról még nem tudható, hogy a Liget Budapest projekt részeként valósul-e meg. Az Országos Múzeumi Restaurációs és Raktározási Központ Európa legkorszerűbb múzeumi intézményeként épül a Szabolcs utcában, a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteménye pedig 2019-től a megújuló komáromi Csillagerődben lesz látható ? közölte dr. Baán László.

_D0A2093_Copy
Fabényi Julia

Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény egy 17 tagú nemzetközi hálózat részeként jött létre Budapesten, és ma is szoros kapcsolatokat ápol a bécsi, kölni, koblenzi és oberhauseni Ludwig filiálékkal. A budapesti Ludwig Múzeum kigondolt, konzekvensen épített kollekcióval indult, így erre tudja alapítani saját gyűjteményezését is, közép-európai fókusszal ? emlékeztetett. Beszámolója szerint a régió kortárs művészete a kiállítási programban is kiemelt figyelmet élvez, így az elmúlt években tárlata lehetett többek között Ciprian Mureşannak, a szentpétervári újakademizmusnak, Albánia és Koszovó kortárs szcénájának, a wrocławi avantgárdnak, és rövidesen a kortárs ukrán képzőművészetet tekinti át kiállítás. A Ludwig Múzeum szervezi a Velencei Biennále magyar pavilonjának kiállítását is; idén a Szabadság híd ? Új horizontok a városban című projekt lesz látható az olaszországi mustrán ? mondta dr. Fabényi Julia.

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója hangsúlyozta, hogy a cirkuszművészet terén a magyarok megkérdőjelezhetetlenül a világ élmezőnyében vannak. A közép-európai régióban egyedül Budapesten működik állandó cirkuszépület, de ennél is fontosabb, hogy a magyar cirkuszművészet 135 éves tradícióval büszkélkedhet ? emlékeztetett. A magyar cirkuszművészek az elmúlt időszakban számos nemzetközi díjat nyertek el, de a klasszikus cirkuszon túlmenően a magyar újcirkusz is sikeres. A cirkuszt eddig világszerte csak szórakoztatásra használták, Magyarországon azonban társadalmi üzeneteket is képes közvetíteni, oktatási feladatokat is el tud látni a műfaj ? mondta Fekete Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy rövidesen megkezdődik az új cirkuszművészeti központ építése.

 

_D0A1963_Copy
Fekete Péter

A megújuló Operaház, az Eiffel Műhelyház olyan alapvető funkciókat teremt meg, amelyek évtizedek óta, sőt még régebben hiányoztak az intézmény számára. Erről Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója beszélt. ?Nincs próbaterem, zenekari öltöző, valamennyi raktárat bérelnünk kell, az operaházi színpadtechnika 34 éves NDK-beli rendszer? ? sorolta. Majd hozzátette: mindenkiben tudatosítani kell, hogy az ország egyedüli operaháza van Budapesten, csak itt van klasszikus balett-társulat és az Operaház a művészeti felsőoktatás felvevőpiaca. A főigazgató beszámolt arról, hogy újabb képzőhelyeket is indítaniuk kell saját szakképzett műszaki gárdájuk állandó biztosításához. Hozzátette: megnagyobbítják az Operaház zenekari árkát, és így már el fognak férni a muzsikusok.

Mint elhangzott: az Operaház hatalmas, 250 milliárd forint értékű ingatlanportfolióval rendelkezik, de nem volt forrás az éves felújításra. Az Eiffel Műhelyház önmagában 32 ezer négyzetméteren fog működni tíz funkcióval, 380 fős kamarajátszóhellyel, három próbateremmel, nagy gyártóüzemmel, raktárbázis, képzőközpont, látogatóközpont, jelmezkölcsönző és rekreációs központ is lesz egyben. Ókovács Szilveszter reményét fejezte ki, hogy az új logisztikai központot a MÁV egykori Északi Járműjavítójának épületeiben 2019 során fel lehet avatni.

_D0A1891_Copy
Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója

Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója a 36 évvel ezelőtt alakult, ötezer főt tömörítő, a hagyományos népi kézműves értékeket bemutató szervezet tevékenységét ismertette. Mint elhangzott: az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával programot indítottak 35 év alatti fiatalok számára, workshopokat, előadásokat, a népművészek innovatív együttműködését segítő programokat szerveztek. ?A NESZ szakmai kontrollt is jelent, megújult például a minőségi kézműves termékek pávavédjegye és zsűrizése is? ? tette hozzá. Igyártó Gabriella bővebben szólt a Mesterségek Ünnepe rendezvényről, amelyen évente nyolcszáz Kárpát-medencei hagyományőrző kézműves mester vesz részt, továbbá száz-százötven külföldi mester.

Ugron Zsolna, a Magyar Turisztikai Ügynökség kulturális stratégiáért felelős igazgatója kiemelte: céljuk az, hogy Budapest ne csak ismert, hanem a kultúrája, értékei és egyedisége által szerethető legyen. ?Azt szeretnénk, hogy a hazánkat láttató perspektíva a következő tíz évben kitáguljon és a magyar kultúra kiemelkedő minőséget jelző hívószóvá váljon. Ezért dolgozunk most egy olyan átfogó kulturális stratégián, amely kijelöli a főbb irányokat, amelyeket szem előtt tartva a következő években a kulturális turizmus fejlesztése megvalósul? ? fejtette ki Ugron Zsolna.

Az igazgató szerint a kultúra tesz felismerhetővé és összetartozóvá minket. ?Törekednünk kell arra, hogy a kultúránkat történetekké formáljuk, amelyekkel érthetően megfogalmazzuk, kik vagyunk és miként váltunk azzá, akik vagyunk? ? tette hozzá. Elmondta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség új szemléletének egyik sarokpontja Visegrád és Esztergom, de kiemelt figyelmet érdemel a Balaton-felvidék és Balatonfüred is, a Gödöllői Királyi Kastély beemelése a nemzetközi Sisi-útba, illetve Pannonhalma komplex értékeinek bemutatása.

_D0A2026_Copy
Kelemen László és Krucsainé Herter Anikó

A konferencia végén Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy A kultúra gyarapít! című rendezvény előadásainak anyaga ? a korábbi két hasonló szakmai konferenciához hasonlóan ? kötetbe gyűjtve fog megjelenni.

Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond