A kultúra gyarapít! című szakmai konferencia a 2016-os Nemzeti kultúra ? társadalom, gazdaság, jólét, illetve a tavalyi A kultúra mint megtartó erő ? Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében című tanácskozások folytatása ? emelte ki köszöntőjében dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki elmondta: nagy öröm, hogy már harmadik alkalommal rendezhetnek olyan konferenciát, mely a kultúra érték- és identitásőrző, közösségformáló, illetve közösségmegtartó erejére hívja fel a figyelmet.

_D0A1439_Copy
dr. Hoppál Péter

 

?A kultúra hagyományos és széles körben ismert funkciója szerint az anyanyelv és a szokások, valamint a kikristályosodott, szellemi, tárgyi örökségi értékek megismertetése, átörökítése révén biztosítja a kulturális identitás folyamatosságát, ugyanakkor lehetőséget kínál a közösségi lét, az összetartozás élményének megélésére is. A kultúra azonban nem csupán a múlt értékeinek megőrzésében játszik fontos szerepet, hanem alakítja mindennapjainkat, meghatározza az egyén és a közösség sikerét, versenyképességét. A kultúra ugyanis a hagyományos értékek felmutatásával segít a tájékozódásban, problémamegoldó látásmódot biztosít és kiemelkedő szerepe van a társadalom előtt álló kihívások megválaszolásában is.? Erre hívta fel a figyelmet a konferencia kezdetén dr. Hoppál Péter.

 

Elmondta: a konferenciasorozat előzményeként 2014 őszén a Pesti Vigadóba hívták meg szakmai tanácskozásra mindazokat az országos hatáskörű kulturális szervezeteket, amelyek a magyar kultúra területén foglalatoskodnak és ügyét fontosnak tartják. ?Azon az őszön ? ennek a hamarosan lezáruló kormányzati ciklusnak az elején ? újonnan meghirdetett programunk, a kulturális alapellátás létrehozása, a kulturális közösségteremtés céljai eléréséhez szükséges konkrét cselekvések megfogalmazása vezérelt bennünket és megállapodtunk az ott jelenlévő széles szakmai körrel, hogy munkánk során szem előtt tartjuk ezt a fontos, közmegegyezést élvező célrendszert.? Hozzátette: ekkor többek között azt a célt is kitűzték maguk elé, hogy megkezdjék a minőségi kultúra befogadó közegének szélesítését és áthidalják a csak szórakoztató funkciót betöltő tömegkultúra és a minőségi kultúra közötti szakadékot.

_D0A1411_Copy

 

?A kultúra folyamatosan gyarapítja azt a szellemi tőkét, amelyre szüksége van a nemzetnek a megmaradáshoz és ahhoz, hogy sikeresek legyünk a világban. Gazdagítja a tudást és bemutatkozási, megméretési alkalmat biztosít az emberek számára. Az elismert és a közönség számára hozzáférhetővé tett alkotásokkal járul hozzá a nemzeti vagyonhoz. Ezért választottuk idei, harmadik konferenciánk mottójául A kultúra gyarapít! mondatot. E mottó egyben a konferencia előadásainak vezérfonalát is képezi. Előadóinktól azt kértük, vizsgálják meg, saját szakterületük, intézményük hogyan járul hozzá a nemzet gyarapodásához.? A kultúra képes a közösségek építésére és megtartására, melyre különösen nagy szükségünk van a mai időkben, amikor nemzeti kultúránk veszélybe kerül ? fogalmazta meg, kiemelve: meg kell védenünk és őriznünk kultúránkat, mert mi magunk is csak segítségével gyarapodhatunk.

 

?Mit jelent a kultúra? Csupa olyan dolgot, amelyért érdemes dolgozni, amely szép és jó az életünkben.?

A konferenciát Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének előadása nyitotta, melyet egy váratlan esemény miatt levélben küldött el. Írását azzal kezdte: a február 14-én elhunyt Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja, a nemzet művésze hatalmas kulturális kincset hagyott hátra, ám élete is példaértékű. ?Számára a zenénkkel, dalainkkal, közös kultúránkkal való foglalkozás egyrészt a közösségben való létet jelentette, másrészt pedig a gyarapodást.? Ezért gyűjtötte össze dalainkat, ezért tanított és adta tovább tudását. Áldozatos munkája követendő példa számunkra, szemlélete pedig a magyar kormány kulturális céljaiban is tetten érhető: mindaz, ami a kultúra területén zajlott az elmúlt nyolc évben, megerősítette azokat a közösségeket, amelyekből a magyar nemzet egésze felépül.

_D0A1495_Copy

 

?Anyagi téren büszkén mondhatjuk, hogy az Európai Unió országai közül hazánkban az egyik legmagasabb a kulturális kiadások részaránya: 2010 és 2017 között két és félszeresére emelkedett a kulturális célú működési kiadás, melyhez hozzájárul még a kulturális nagyberuházások támogatása. A másik oldalon azt látjuk, hogy emelkedett a kulturális rendezvények látogatottsága: a színházaké ötvenhat százalékkal nőtt és 2016-ra a látogatások száma elérte a 7,1 milliót. Emellett a múzeumokba látogatások száma 2016-ban meghaladta a 10 milliót, míg a hangversenyek látogatottsága kétszeresére, az ismeretterjesztő rendezvényeké pedig ötven százalékkal nőtt? ? emelte ki, hozzátéve: a kulturális közösségek támogatására megalapították a Csoóri Sándor Programot. Az ehhez kapcsolódó Csoóri Sándor Alap tavaly 2,5 milliárd forintból gazdálkodott, idén viszont már ötmilliárd forintos támogatásban részesül. E program célja a hazai nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptáncegyüttesek, népzenei csoportok és népdalkörök szakmai munkájának segítése.

 

?Mindezek mellett a kulturális közösségépítést szolgálja az a kóruspályázat is, melyet saját miniszteri keretemből finanszírozva hirdettünk meg? ? emelte ki beszédében Balog Zoltán. E pályázat 100 millió forintos keretösszege új iskolai kórusok alapítását és a már meglévők működését segítette, közben azonban elindult az iskolák hangszerállományának megújítása is, amely szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy a kultúra minél szélesebb körben elérhető legyen a fiatalok számára. Az eredményekről szólva megjegyezte: a kulturális fesztiválok támogatására a 2018-as évben 750 millió forint jut, a magyar könnyűzenészek elismerésére pedig megalapították a Máté Péter-díjat, mellyel régi adósságot törlesztettek. A könnyűzene műfaját ugyanakkor közvetlen támogatással is segítik: a Hangfoglaló Program működésének négy éve alatt csaknem 2,7 milliárd forint jutott a könnyűzenére ? tette hozzá. De nemcsak az új dolgokra, a jelenre kell figyelmet fordítani, hanem a múltra is: e gondolat kapcsán ki kell emelnünk, hogy hosszú idő után végre hazatért a Seuso-kincs, megújul a Városliget, épül az Eiffel-bázis és olyan ikonikus épületek renoválása zajlik, mint az Operaház és az Iparművészeti Múzeum, emellett fejlesztik a Müpát és a Nemzeti Színházat, továbbá megújul több vidéki színház is.

_D0A1383_Copy
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke

 

Balog Zoltán arról is szólt, hogy a kulturális csatározások korát éljük: a nyugati világban régóta tart az a folyamat, amely meg akarja változtatni a nemzeti közösségek kultúráját. E folyamat célja eltörölni az olyan közösségeket, mint a nemzet vagy a család, az ezzel szemben vívott harcot pedig csak a lokális közösségek nyerhetik meg, ha vannak. Európa csak akkor találhat újra magára, csak akkor maradhat fenn, ha újra átéli az összetartozás élményét. Ebben pedig kiemelt szerepe van az egyházaknak, melyek fontos partnerei a magyar kormánynak és azoknak a törekvéseknek, melyek a kultúrát a legszélesebb közönséghez el kívánják juttatni annak érdekében, hogy megőrizzék nemzeti értékeinket, identitásunkat. ?Mit jelent a kultúra? Csupa olyan dolgot, amelyért érdemes dolgozni, amely szép és jó az életünkben. Mindazt, ami gyarapít bennünket és amit érdemes gyarapítanunk? ? zárta előadását Balog Zoltán.

 

A kultúra szerepe a gazdaságban és a diplomáciában

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár A kultúra gazdasági szerepe című előadásában arról beszélt: bár a kultúra a múltban gyökerezik, a jelenben is formálódó hatóerő, melynek minden területén vannak világvezető eredményeink. A XXI. században erősödik a kutatásfejlesztés és az innováció, a kultúra azonban nem ezektől független terület, hanem olyan szegmens, melynek fontos szerepe van a gazdaság növekedésében. Hangsúlyozta: az ipari termelést és a technikai fejlődést nem lehet elválasztani a humán értékektől és a művészetektől. Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára e gondolatmenetet folytatta A kultúra szerepe a diplomáciában és a külgazdasági kapcsolatokban című előadásában, melynek kezdetén kiemelte: a kultúra szerepe a XIX. század végétől egyre jelentősebb a nemzetközi kapcsolatokban és a konfliktusok megoldásában. ?Magyarország kulturális és tudományos teljesítményét tekintve jelenleg messze meghaladja, amit külpolitikai vagy gazdasági téren a világ produkál össztevékenységében?, ez pedig különösen fontos, hiszen a kultúrának kiemelt szerepe van a külpolitikában, a különböző kultúrák közötti párbeszédben.

_D0A1571_Copy
Íjgyártó István

 

Íjgyártó István kiemelte: a 2014-es év óta egységes keretek között, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának felügyelete alatt, a Balassi Intézet integrálásával működik a kulturális diplomácia, amely mostanra már a külpolitikai érdekérvényesítés fontos eszközévé is vált. Hozzátette: jelenleg 22 országban 24 magyar kulturális intézet működik és 82 képviseleten dolgozik kulturális feladatokat ellátó diplomata, továbbá kialakult a tudományos és technológiai attasék, illetve a vendégoktatók hálózata. Az államtitkár kiemelte a Balassi Intézet áldozatos munkáját és a Publishing Hungary programot, melynek segítségével véleménye szerint előrelépés történt a magyar irodalom külföldi pozíciójában. Jelen vagyunk a legfontosabb könyves fesztiválokon, a magyar irodalom pedig egyre népszerűbb a külföldi olvasók körében. Megfogalmazta azt is, hogy a magyar zene, az irodalom és a filmművészet pozíciója rendkívül erős, amelyet fenn kell tartanunk, ám vannak olyan területek, melyek még nagyobb figyelemre szorulnak. Ezért külön alap jött létre a magyar ? elsősorban kortárs ? képzőművészet nemzetközi megjelenítésére, valamint a külföldi magyar emlékhelyek megőrzésére és újabbak létrehozására. ?A fő cél a világ kihívásaival lépést tartó, a hagyományokból építkező, saját útját járó, ismeretében és önérzetében erősödő, sikeres Magyarország és magyarság képének közvetítése.?

 

Az elmúlt években számos sikeres külföldi magyar kulturális rendezvényt szerveztek: ilyen volt például az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára megrendezett emlékév, az oroszországi mini évad, illetve a húsz hónapon át zajlott lengyelországi magyar évad, melyek mind rengeteg érdeklődőt vonzottak és erősítették Magyarország kultúrájának nemzetközi szerepét. Íjgyártó István hangsúlyozta: fontosak ezek a rendezvények, de az is fontos, hogy megfelelő nagyságú és rendszeres források álljanak rendelkezésre a jövőben a kulturális intézeti hálózat XXI. századi működtetésére.

_D0A1607_Copy

 

A kultúra gyarapít!

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár előadásában arra hívta fel a figyelmet: a kultúra gyarapító szerepéről egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk. ?A Kultúráért Felelős Államtitkárságon újra és újra felmerül két kérdés: hogyan lehet a magyar kultúra jelentőségét mindenki számára láthatóvá tenni? Hogyan lehet elérni, hogy a magyar emberek kultúrájukat, kulturális identitásukat figyelembe véve elégedettséggel tekintsenek magukra? Az elmúlt években kicsit ezekre a kérdésekre is válaszként a mottóul is választott nagy igazságok közül válogattunk: a kultúra felemel, a kultúra összehoz, a kultúra megtart. És ezen igazságok felé irányítottuk gondolkodásunk fókuszát is? ? fogalmazta meg dr. Hoppál Péter. Elmondta, hogy a magyarság a történelem viharai miatt önbizalomhiányos nemzetté vált, ezért is fontos, hogy végre elhiggye saját értékei létezését.

 

?A kultúra gyarapít! ? előadóinkat arra kértük, hogy e fókusz köré rendezve gondolataikat, a saját szakterületükön járják körül a kultúra lehetőségeit és vívmányait. De hogyan is gyarapít a kultúra? Sajnos ma még nem tartunk ott, hogy a kultúra különféle szakterületein dolgozók anyagi keresetére is teljesen kihatóan utaljunk ezzel a címmel, de már megtörténtek az első lépések: megindult a kulturális közalkalmazottak bérfejlesztése? ? jelentette ki dr. Hoppál Péter. Kulturális, nemzeti, közösségi javainkra utal a konferencia címe, ez pedig rámutat arra, hogy a kultúra stratégiai ágazat, amely nemcsak közösségmegtartó és -építő funkcióval rendelkezik, hanem hozzájárul a gazdaság eredményességéhez is.

_D0A1456_Copy

 

Az elmúlt két ciklusban a magyar kormány három fő irány mentén fejlesztette a kulturális ágazatot: a kulturális alapellátás program alapvető célkitűzése, hogy mindenki minőségi kultúrához juthasson. Hasonlóan fontos, hogy nem leépül, hanem épül a kulturális infrastruktúra: múzeumok épülnek és újulnak meg, hazatért a Seuso-kincs, megújul az Operaház, fejlesztik a közművelődési intézményrendszert és a könyvtári hálózatot. Mindezek mellett pedig szeretnék presztízzsé tenni a kulturális identitást: mai nyelven beszélünk, de visszanyúlunk a gyökerekhez, őrizzük és közkinccsé tesszük népi kultúránkat ? így fogalmazott dr. Hoppál Péter, kiemelve: a kulturális közösségfejlesztés ügye fontos politikai cél volt, mivel a jobb életminőséghez segíti hozzá az embereket. A megtartó, programokat biztosító és támogató közösség működése a jobb élet reményét jelenti ? emelte ki.

 

A 2014 őszén meghirdetett kulturális alapellátás programjával kapcsolatosan arról is szólt, hogy külön figyelmet szenteltek a hátrányos helyzetű közösségeknek, a szegregátumoknak és a határon túli magyarságnak. Jogszabályi szinten rögzítették, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a kulturális alapellátáshoz és szabályozták az önkormányzatok feladatait is, emellett pedig növelték a településeknek járó kulturális normatíva összegét. Hozzátette: Kincses Kultúróvoda címmel a legkisebbeket megszólító programot indítottak 2015-ben, így valóban igyekeztek megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a kultúra mindenkié legyen. Azt is megjegyezte, hogy a közművelődési intézményrendszer évi 63 millió látogatót vonz, a könyvtári szolgáltatórendszer pedig már az ötezer fő alatti kistelepüléseknek is magas szintű ellátást biztosít, miközben zajlik a közgyűjtemények digitalizálása is. ?Kiemelt célunk, hogy 2020-ra a tejes közgyűjteményi állomány ötven százaléka digitalizálva legyen.?

_D0A1492_Copyjo

?Semmilyen kulturális, társadalmi és identitásbeli megújulást nem kezdhetünk el népi gyökereink újrafelfedezése, kincseink feltárása, megismerése, megosztása és népszerűsítése nélkül. Illyés Gyula írja egy helyen: ?csak az a nép tud tisztelni más népeket, azok szokásait, hagyományait, amely a sajátját is megbecsüli?.? Ez az alapigazság mindannyiunkra nagy feladatot ró ? zárta beszédét dr. Hoppál Péter.

 

Értékteremtő és értékőrző fesztiválok

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója A hazai és a nemzetközi fesztiválok mint a kulturális kapcsolatok alakítói címmel tartott előadást. Kifejtette: Magyarországnak fontos szerepe van Európa kulturális felemelkedésében, és az Európai Fesztiválszövetség most véget ért találkozóján is azt tapasztalta, hogy a budapesti és a magyar fesztiválélet európai szinten is egyre inkább a fókuszba kerül. A Müpa saját szervezésű fesztiváljainak egyre nagyobb a nemzetközi híre, ezek közé tartozik a Budapesti Wagner Napok, a Régizene Fesztivál, a Rising Stars, az Európai Hidak, a Jazz Showcase, illetve kiemelkedik a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál.

 

A BTF nemzetközileg is ismert brand, amely világsztárokat vonultat fel ? hangsúlyozta Káel Csaba, hozzátéve: a kormányzattal és a fővárossal kötött finanszírozási megállapodás révén 2013-tól szilárd alapokra került a BTF és a CAFe Budapest pénzügyi helyzete. Káel Csaba megjegyezte: a CAFe Budapest mára a régió legfontosabb kortárs művészeti fesztiváljává vált, melyhez több fővárosi rendezvénysorozat ? például az Art Market Budapest ? is csatlakozott, de a CAFe is indított egy új sorozatot, a Budapest Ritmo világzenei fesztivált. A vezérigazgató megjegyezte: öt évvel ezelőtt újraértelmezték a fesztivált és arra törekedtek, hogy nagy kávéházi kerekasztallá váljon, ahova odaülhetnek napjaink művészei és a művészetért rajongók egyaránt.

_D0A1796_Copy
Káel Csaba

Kiemelkedő a Budapesti Wagner Napok is. A 15 éves fesztiválról már több sajtóorgánum is elismerően fogalmazott kiemelve magas színvonalát. A program a világ legnagyobb Wagner- énekeseit hozza el hazánkba. Az Európai Hidak megmutatja a magyar közönségnek, milyen gazdag egy-egy ország kultúrája. A Jazz Showcase pedig a közép-európai régió legtehetségesebb jazz-zenészeit vonultatja fel.

 

A vezérigazgató hangsúlyozta: a kulturális intézmények vezetői jóban vannak, bizalommal fordulnak egymás felé, így a fesztiválok az együttműködések révén lehetőséget teremtenek számos olyan program megvalósítására, amelyek enélkül nem jöhetnének létre. Emellett az évek során komoly nemzetközi kapcsolatrendszert alakítottak ki, az elmúlt időszaknak köszönhetően pedig olyan fontos fesztiválokon vehettek részt, mint például a Sanghaji Művészeti Fesztivál, és jó kapcsolatot ápolnak az Európai Koncerttermek Szövetségével is.

 

A fesztiválok a Budapest-márka kialakításában és erősítésében is fontos szerepet játszanak, hiszen feltárják és bemutatják a főváros kulturális értékeit ? zárta gondolatait Káel Csaba, megjegyezve: a kultúra elődeink életének lenyomata. Ezekből minél többet megőrzünk, átemelünk, feldolgozunk, annál gazdagabb örökséget tudunk átadni utódainknak. Mindebben az értékmentésben pedig a fesztiváloknak is fontos szerepük van.

 _D0A1589_Copy

A népi kultúra kiemelt szerepe

Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója a Csoóri Sándor Program, táncház-mozgalom, Fölszállott a páva. A népi kultúra identitást erősítő, közösségfejlesztő ereje című előadásában elmondta: a múltban felgyülemlett tudás és a hagyományok máig megmaradtak, beágyazottságuk azonban nagyon kicsi, hiszen a média gyakran közömbös a népi kultúrával szemben. Megjegyezte: a Hagyományok Háza feladata a helyi közösségekkel, egyesületekkel való együttműködés annak érdekében, hogy fenntarthassák helyben a paraszti kultúrát. Felhívta a figyelmet arra is: az utóbbi három évben fokozódó támogatást kaptak a kormánytól, ennek köszönhetően pedig felújíthatták az intézménynek otthont adó Budai Vigadó épületét. A Csoóri Sándor Program kapcsán Kelemen László elmondta: a kezdeményezés a valaha volt legnagyobb, hagyományos kultúrát támogató program, amely kiemelten fontos a helyi közösségek számára.

 

A Hagyományok Háza-hálózat segítségével a Hagyományok Háza átfogja a Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját és a Délvidéket, így a kistelepüléseken és a határon túl élő magyarok is megélhetik a kulturális egységet, összetartozást ? emelte ki Kelemen László, majd felhívta a figyelmet arra is: a hálózat működtetésére már 160 millió forintot tudtak fordítani, emellett pedig táncház- és zenésztalálkozókat, népzenei mesterkurzusokat is szerveztek mind a négy fő, határon túli magyar régióban. ?Mindent megteszünk azért, hogy a lokális identitás megmaradjon, ez az elsődleges célunk? ? tette hozzá. Kelemen László megfogalmazta: nagyon fontos, hogy a médián belül hová pozícionáljuk a népművészetet. Ehhez kapcsolódóan kiemelte a napokban indult kezdeményezést, melynek célja, hogy a közmédiában létrejöjjön egy Kodály Rádió, amely a népzenét ismerteti meg a közönséggel, de felhívta a figyelmet a Fölszállott a páva sikereire is, kiemelve, hogy a műsorral rengeteg embert szólítottak meg.

_D0A1475_Copy

 

Kelemen László beszédét a következő mondatokkal zárta: ?olyan társadalomban szeretnék élni, ahol a hagyományt társadalmi elismerés, biztonságos és kedvező gazdasági környezet övezi. Ahol a néphagyomány a társadalom műveltségének része, a társadalom széles rétegeinek körében ismert és kedvelt tevékenység. Amely mindennapi életünk részeként a tárgyak használatában, a hagyományban és a közkultúrában is megnyilvánul. Ahol a lokális kultúra a helyi közösségeket, a helyi identitást megerősíti, közösségi értékeket teremtő, ezáltal hazát és népességet megtartó tényezőnek számít. Ahol a néphagyomány alkalmazása a közösségi művelődésben ? a család- és a közösségépítésen túl ? elősegíti a kultúrák közötti párbeszédet, kapcsolatokat teremt és szolgálja a tiszta forrásból táplálkozó, de különböző nyelveken beszélő közösségek egymásra találását és a saját kultúrához való széles körű hozzáférést.?

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond