Kultúra, hagyományőrzés, sporttörténet határok nélkül – Megújult a szinérváraljai Bay-kastély

Lucian Romascanu román kulturális miniszter szeptember 12-én Szinérváralján átadta a felújított Bay-kastélyt. A renoválási munkálatokat az Európai Unió Tükör projektje tette lehetővé. Ennek célja, hogy kulturális projektek támogatásával határon átnyúló együttműködéseket segítsen.

A hétezer fős kisváros, Szinérváralja a lehetőséggel élve az ukrán Kalussal vette fel a kapcsolatot. Mindkét településen multikulturális centrum kialakításának tervével pályáztak: Kalusban a régi koncerttermet, míg az erdélyi kisvárosban a település egyetlen, a román műemlékvédelemben A kategóriába besorolt műemlékét, az egykori Bay-kastélyt újították fel.

Az épület eredetileg a Papolczy család tulajdonában állt. Késõbb, házasság útján vált Bay-házzá, s ezzel az elnevezéssel maradt meg az emberek emlékezetében. A 19. század második felében épített kúria eredetileg lakóépület volt, de Trianon után számtalan rendeltetést kapott. A 20-as számú marosvásárhelyi gyalogsági hadosztály besorozó központjaként (1939), a helyi gimnázium bentlakásaként, majd egy szocialista szövetkezet irodaházaként mûködött. 1989 után egészen a közelmúltig a földgázszolgáltató vállalat helyi székhelyeként hasznosították a kúriát, amely közben leromlott állapotba került.

A társfinanszírozás következtében a partnertelepülések a történelmi jelentőségű műemlékek megújításán túl közös kulturális rendezvényekkel, csereprogramokkal gazdagodnak, a közösségeik megismerhetik egymást. A szinérváraljai megnyitóhoz a kulturális együttműködés élő példájaként online csatlakozott a kalusi népdalénekes gyerekek kórusa. A Szatmárnémeti és Nagybánya közötti kisváros elsősorban a város ifjúságának délutáni tehetséggondozására kívánja használni a frissen megújult kastélyt, de a gyönyörű épület szinte kínálja magát arra, hogy a városi ünnepségek, a reprezentáció színhelye legyen belőle.

A projekthez a Magyar Olimpiai Akadémiától is támogatás érkezett, mivel a kastély egykori tulajdonosa a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemrendjével kitüntetett Bay Béla olimpikon vívó és mesteredző volt. A pincében az akadémia segítségével kiállítás nyílik Bay sportsikereiről és a vívásról.

Bay Béla 1907-ben, a kastélyban látta meg a napvilágot.
A debreceni református kollégiumi évek után Budapesten, a Pázmány Péter
Egyetemen lett joghallgató. Az egyetemi klubban köteleződött el a vívás
mellett. Két olimpián, 1936-ban és 1948-ban szerepelt magyar színekben. Az
1936-os berlini szereplésének következtében el kellett hagynia Szinérváralját,
mivel román állampolgárként magyar színekben versenyzett az olimpián. A
kastélyba csak 1941-ben, a második bécsi döntés után térhetett vissza.
Szülőhelyétől 1944-ben kellett végleg elbúcsúznia.

Máig ő az egyetlen, aki vívómesterként elmondhatta magáról, hogy egyazon olimpián (1972-ben Münchenben) mind a három fegyvernemben (tőr, kard, párbajtőr) dobogós helyezést értek el a tanítványai. A magyar vívósportnak ő volt leghosszabb ideig a szövetségi kapitánya, és vezetői időszakában 46 aranyéremmel tértek haza a magyar vívók az olimpiákról és a világbajnokságokról.

Emléktábláját most egyik leghűségesebb tanítványa, Kamuthy Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, a Nemzet Sportolója avatta fel.

Hasszán Attila, Bay Béla örököse személyes tárgyakat, vívóereklyéket adományozott a hamarosan elkészülő emlékkiállítás számára, hogy a legendás mester eredményeit, példaértékű pedagógusi pályáját méltó módon mutathassák be.

A szerző felvételei