_D0A8821_Copy
Szőcs Géza

Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, 2010 és 2012 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta: mikor 2010-ben elkezdte munkáját, a kulturális intézményrendszer helyzete tisztázatlan volt, hiszen 1990 előtt a kultúrát az állam finanszírozta ? és mivel pártállami rendszer volt, így elvárta, hogy azt kapja, amit kapni akar: propagandát. A rendszerváltás után viszont ? nyugati mintára ? áruként kezelték a kultúrát, tehát ha mutatkozott rá kereslet, akkor eladható volt. Ez a két hozzáállás teljes zavart eredményezett a fejekben ? emiatt van szükség hibrid megoldásra, olyanra, amely a kormánynak és a művészeknek is megfelel. Ezt az építkezést 2010-ben elkezdték, de hatalmas volt a nyomás: miközben az állam szerette volna finanszírozni a kultúrát, úgy nem volt rá képes, ahogy azt a kulturális szereplők elvárták volna. Emellett 2010-ben töltötte be Magyarország az Európai Unió (EU) soros elnökségi tisztjét, ezért az EU felől is komoly elvárások érkeztek.

 

_D0A8684_Copy
L. Simon László

L. Simon László országgyűlési képviselő, 2012 és 2013 közötti kultúráért felelős államtitkár problémaként emelte ki, hogy 1990 óta nem működik a magánmecenatúra, annak kultúrája nem épült ki, és ezen a TAO-rendszer bevezetése sem segített. Utóbbi ? mint a volt államtitkár hangsúlyozta ? komoly reformra szorulna. Hangsúlyozta, hogy támogatni kell az aktuális kulturális kormányzat ízlésétől eltérő esztétikai értékű alkotásokat is, ugyanakkor az is fontos, hogy nem szabad engedni szűk csoportérdekek nyomásának.

 

_D0A8647_Copy
dr. Hoppál Péter

Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, 2014 és 2018 közötti kultúráért felelős államtitkár elmondta, hogy 2014-ig az ország gazdasági háttere stabilizálódott, kitettsége javult, ám a kulturális területet érintő költségvetés tervezésekor még óvatosak voltak. Ugyanakkor 2014-től megerősödött a magyar kultúra pozíciója, ami az erőn felüli vállalásoknak köszönhető, melyek annak érdekében történtek, hogy a társadalmi immunrendszer megerősödjön és ?a globális kultúrharc ne sodorjon el minket?. A volt államtitkár felidézte az ő idejében elindított kulturális alapellátás programját, mely 2018-ban is folytatódik. Emlékeztetett: a projekt lényege, hogy ne mondjanak le az alacsonyabb társadalmi rétegekről, a kisebb, szegényebb településekről, és az ott élők is hozzájussanak alapvető kulturális értékekhez. Emellett fontos a közönségnevelés is, hiszen évek múlva is lennie kell olyanoknak, akik Kányádi Sándort olvasnak és Bartók Bélát hallgatnak, ismerik és megértik műveiket. ?Több kultúra mindenkinek = boldogabb társadalom? ? tette hozzá Hoppál Péter. Ugyancsak államtitkársága alatt született meg a mindennapos éneklés kezdeményezése, amely kapcsán kiemelte: ?Az összes színű kormány hibája, hogy az énekórák száma heti egyre csökkent, és hogy a Kodály-módszerrel pedig a rendszerváltás után nem törődtek. Holott a kutatók is bizonyítják: a művészeti nevelés stimulálja az agyat és segít, hogy más területen is jobban teljesítsünk? ? mutatott rá Hoppál Péter.

 

_D0A8921_Copy
Fekete Péter

Fekete Péter jelenlegi kultúráért felelős államtitkár elmondta: a kerekasztal-beszélgetés legfontosabb értékének azt látja, hogy a ?nagy öregek? mellett ülhet és tanulhat tőlük. Az államtitkár beszámolt angolszász és békéscsabai tapasztalatairól, majd hangsúlyozta: államtitkárként tovább kívánja vinni, amit elődei elkezdtek, többek között a kulturális alapellátás programját. Fekete Péter felelevenítette, hogy ő maga 18 évesen ment ki külföldre, de tudta, előbb-utóbb hazatér és a kint megszerzett tapasztalatait Magyarországon, hazája érdekében kamatoztatja majd. A TAO kapcsán megjegyezte: a rendszerben nagyon sok lehetőség rejlik, de mindenképpen szükségesek módosítások.

 

_D0A8889_Copy
A résztvevők egyetértettek abban: a legfontosabb identitásunk megőrzés, kultúránk ápolása, ezért fontos megértenünk a fiatalokat és megtalálnunk velük a közös nyelvet. L. Simon László kiemelte: az irodalom komoly presztízsveszteségen van túl, és ha kurzust akarunk építeni, akkor szembe kell néznünk a kulturális nyilvánosság változásával, meg kell látnunk az irodalmi életben végbement történéseket és reagálnunk kell azokra. Fekete Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte: új csatornákat kell találni a fiatalokhoz, a megoldás pedig a jó példa mutatása, nem pedig a tiltás. ?Fontos, hogy ne hagyjuk magára a másikat? ? tette hozzá.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond