Káel Csaba a Kultúra.hu kérdésére, hogyan is érvényesülnek a magyar jegyek a nemzetközi produkciókban jeleskedő Tavaszi Fesztivál programsorozatában, Liszt Ferencet hozza fel példaként, aki nagy hatást tett Európa zenei kultúrájára. A fesztiválon szerepet kap a Bauhaus is, nem véletlenül, elég csak a stílus megszületésében közvetve bábáskodó Moholy-Nagy László nevét említenünk. Sok helyen felfedezhetjük Budapesten a Bauhaus jegyeit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyes termináljától néhány budai házon keresztül egészen a rózsadombi villákig.
"Kiemelt cél, hogy a színvonalas programokon túl az eseményeknek otthont adó, fantasztikus intézményeket is megismertessük a közönséggel. És nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a minőségi kultúrával minőségi turisták is érkezzenek Magyarországra" - hangsúlyozta Káel Csaba.
Szerinte a kultúra nem luxuscikk, hanem mindennapi szükséglet, a hagyomány lenyomata, az őseinktől örökölt DNS. Kultúra mindaz, ahogyan feldolgozzuk és továbbadjuk értékeinket.
Ahhoz, hogy megértsük, honnan hova jutott el a rangos esemény, érdemes visszatekintenünk a kezdetekre. "Pár évvel a rendszerváltás előtt indult a fesztivál Kiss Imre, a Müpa alapító-vezérigazgatója ötlete alapján. Akkoriban pangtak a budapesti szállodák, és a megtöltésük érdekében jó ötletnek tűnt egy kulturális fesztivál létrehozása. Olyan, külföldön élő magyar sztárokat hívtak haza, mint például Cziffra György zongoraművész" - idézte fel. "Egy ilyen volumenű fesztivál nehezen működhetne stabil pénzügyi bázis nélkül, ezért is üdvös a kormányzat hat éve meghozott döntése, amely jelentős anyagi forráshoz juttatta a rendezvényt, ennek köszönhetően két-három évre előre tudunk tervezni" - tette hozzá.
Bán Teodóra ügyvezető a fesztivál céljai közt említette, hogy feladata az adott korszak kulturális életének hiteles bemutatása. Véleménye szerint Budapest jóval gazdagabb kulturális kínálat terén, mint Prága vagy Bécs. Arra a kérdésre, hogy melyik produkciót volt a legnehezebb tető alá hozni, elárulta, hogy az egész fesztivál megszervezése precíz munkával és előkészülettel járó, összetett feladat volt.
"A turizmus fogalma az utóbbi időben változáson ment át, manapság egyet jelent a kultúrával, a város történetének és széleskörű értékeinek megismerésével" - emelte ki. Úgy látja, az ide érkező külföldiek a produkciókon keresztül betekintést nyerhetnek a magyar kultúra sokszínűségébe, képet kaphatnak arról, hogyan látják és gondolják újra a magyar előadók a művészetet.
Dobozy Borbála csembalóművész elárulta: koncertjét a jelentős, noha kevéssé ismert cseh mesterek, Georg Anton Benda, Josef Antonín Štěpán és Jan Dismas Zelenka műveiből állítja össze. A cseh zenetörténettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 17-18. századi, főként emigrációban élő cseh zeneszerzők és hangszeres virtuózok a zenei fejlődésben nagy szerepet játszottak, életművük az európai zenei örökség értékes részét képezi.
"A cseh zenére különleges dallamvilág jellemző, amely egy hosszú évszázadok alatt kialakult tradícióra vezethető vissza" - mondta. "Josef Antonín Štěpánt Magyarországon egyáltalán nem ismerik. Bécsi udvari zeneszerzőként tevékenykedett, Mária Terézia családjának zenemestere volt, virtuóz billentyűs játékos, aki egyebek mellett három kötet dalt is komponált. Ebből válogattam ki négyet, amelyeket Kertesi Ingrid tolmácsol majd. Štěpán a zenetudósok egybehangzó véleménye szerint Schubert dalművészetére is nagy hatást gyakorolt. Georg Benda pedig Mozart kedvenc zeneszerzője volt, ami szintén önmagáért beszél.
A különleges harmóniavilágú, J. S. Bach által is nagyra tartott Jan Dismas Zelenka kiemelkedő munkássága iránt szintén csak az utóbbi évtizedekben nőtt meg az érdeklődés Csehországban" - mesélte. "A műsorra tűzött darabok között lesznek olyanok, amelyek még nem hangzottak el a hazai közönség előtt. Mindig ügyeltem arra, hogy olyan zeneszerzőket népszerűsítsek, akik - bár nem tartoznak a zeneirodalom legnagyobbjai közé - de jelentős életművet alkottak. A zenetörténet egészében mindegyik fontos láncszem, és hiszem, hogy nélkülük a nagy mesterek életművei sem születhettek volna meg" - hangsúlyozta.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 5-től április 22-ig tart.
Fotók: Csákvári Zsigmond, Kultúra.hu
