A kétezres évek környékén a kulturális szféra szereplői olyan, nem hagyományos eseményekben kezdtek gondolkodni, amelyekkel mind több embert el tudnak érni úgy, hogy a kulturális intézmények munkájára is felhívják a figyelmet. Így indult el az azóta is igen sikeres Múzeumok éjszakája és a Kulturális örökség napja sorozat. Ezekhez csatlakozott később a Kultúrházak éjjel-nappal is. Az esemény a Magyar Népművelők Egyesületének szervezésében valósul meg, idén már tizenötödik alkalommal.
Miért fontos, hogy a kulturális intézmények ilyen módon is bemutatkozzanak?
Az emberek év közben is nagyon sokat járnak a művelődési és kultúrházakba. Mivel a tavalyi év a Covid miatt kevésbé releváns, a 2019-es statisztikára hivatkozom: akkor 63 millió látogató fordult meg ezekben az intézményekben (ebben a számban benne vannak a különböző civil és egyházi rendezvények látogatói is). Ennek ellenére az emberek fejében nem áll össze, hogy a miénk mennyire jól működő, Európában egyedülálló rendszer, amely nagyon sokak számára teszi lehetővé a kultúrafogyasztást.
Hiszen gyakorlatilag minden településen van valamilyen kulturális létesítmény: kultúrház, faluház, könyvtár.
Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az önkormányzatoknak kötelező feladatuk ezek fenntartása. Ám a sikeres működéshez sok ember lelkes munkájára is szükség van. A Kultúrházak éjjel-nappallal őket is szeretnénk megmutatni: a háttérembereket, akiknek a rendezvények köszönhetők. Mintegy háromezer szakalkalmazott van a szektorban – népművelők, kultúraszervezők –, és nagyjából hét-nyolcezer fős lehet a kisegítő személyzet. Ehhez hozzá kell adni az önkénteseket és a támogatókat is, hiszen rengeteg esemény köszönhető civileknek. Ők nagyjából ötezer főt tesznek ki. Azaz a 63 millió látogatóhoz nagyjából 15 ezer fő éves munkájára volt szükség. Erre a nagyszerű teljesítményre is szeretnénk felhívni a figyelmet.
Idén hány helyszín kínál programokat az érdeklődőknek?
A helyszínek száma idén is öt-hatszáz között lesz. 2019-ben több mint harmincezer látogató fordult meg egy hétvége alatt a különböző programokon. Reméljük, hogy ebben az évben is hasonlóan nagy lesz az érdeklődés. Mivel a járvány miatt februárról szeptemberre tettük át az eseményt, szabadtéri rendezvényekből nem lesz hiány. Sok kistelepülés tervez közösségi és hagyományőrző programokat, az évadkezdéshez kapcsolódóan pedig színházi előadásokat, komolyzenei koncerteket láthatunk-hallhatunk. Gyerekeknek szóló rendezvényekben is dúskáhatunk a három napban. A pandémia miatt jó néhány kiállítás megnyitója elmaradt vagy csúszott, ezekből bőven válogathatunk most hétvégén.
Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken is lesznek események.
A honlapunkra folyamatosan kerülnek fel a programok; biztosan mindenki talál a közelben valamilyen érdekes kulturális csemegét. A legtöbb esemény ingyenes.
Lesznek speciális szabályok a vírushelyzet miatt?
Minden csatlakozó intézmény a saját hatáskörében jár el, a törvényi előírásoknak megfelelően fogják megtartani a programokat. Nem fogalmaztunk meg semmilyen különleges elvárást, de természetesen arra kérjük a partnereinket, hogy fokozottan figyeljenek a higiéniára, és minden szükséges lépést tegyenek meg a látogatók védelme érdekében.
A rendezvényt a Magyar Népművelők Egyesülete szervezi. Miben tudják segíteni a kulturális intézményeket?
Elsősorban az intenzív kommunikációval, amely felhívja a figyelmet a művelődési és kultúrházakra, az általuk létrehozott értékekre, programokra. A járvány előtt a rendezvénysorozat a farsangi időszakra, a bálok és mulatságok, a tél elűzésének idejére esett. Mivel idén év elején nem lehetett megtartani, az évadkezdésre időzítettük. A kultúrházak tulajdonképpen ezzel a hétvégével kezdik meg az őszi szezont. A rendezvény a szakma legnagyobb összefogása, seregszemléje is, ezért is fontos ez az esemény.
Plakát- és fotópályázatot is hirdettek. Ezekre meddig lehet jelentkezni?
Az esemény végéig, azaz szeptember 26-ig várjuk magánszemélyek pályázatait. A díjak átadására várhatóan október 7-én, a záró sajtótájékoztatón kerül majd sor. Mindkét pályázaton bruttó száz-, nyolcvan- és ötvenezer forinttal díjazzuk az első, a második és a harmadik helyezetteket. A részt vevő intézményeknek a Hogy volt? című pályázatot hirdettük meg, Nekik a megvalósított eseményeiket kell dokumentálniuk, rögzíteniük és a felvételeket az oldalunkra elküldeniük. E pályázatok díjazására egymillió forintos keretösszegünk van.
A programok megvalósításához tudnak anyagi támogatást nyújtani?
Minden intézmény az egyéni ötletei alapján szervezi meg a rendezvényeit, leginkább saját vagy pályázati forrásból. Vannak olyanok, amelyek csak egyet-kettőt, de a nagyobbak akár hatot-nyolcat is. Idén az NKA és az Emmi támogatásának köszönhetően a kiemelt helyszíneken finanszírozni is tudunk rendezvényeket. Három nyertes pályázónk van. Az egyik a pomázi művelődési ház és könyvtár, ott lesz a megnyitó is szeptember 24-én. A kistelepülések közül ebben az évben a tarjáni programokat tudjuk támogatni, nagyvárosként pedig Miskolc a kiemelt helyszín. Úgy gondoljuk, velük reprezentálni tudjuk a rendezvénysorozat szellemiségét és azt az áldozatos munkát, amely a kultúrházakban folyik.
Arról van kimutatás, hogy a rendezvénysorozatnak köszönhetően az év más időszakaiban nőtt-e a kulturális intézmények látogatottsága?
Nehéz erre válaszolni, már csak azért is, mert folyamatosan növekszik a különféle kulturális programokon részt vevők száma. Ez annak is betudható, hogy fejlődnek az adatszolgáltatási módszerek, emiatt pontosabb a látogatói statisztika. Egy viszont biztos: a félelem, hogy az internet elszakítja egymástól az embereket, és nem fognak többé közösségekbe járni, alaptalan. Továbbra is szeretnek rendezvényeken részt venni, és rengeteg civil kezdeményezés is színesíti a palettát, a pandémia után pedig különösen megnőtt az érdeklődés a közösségi, főleg a szabadtéri események iránt. A kulturális intézményekre ezért továbbra is nagy szükség van.
Fotó forrása: a Kultúrházak éjjel-nappal archívuma
