A Műcsarnok tavalyi programjában nagy hangsúllyal jelentek meg határon túli művészeti szereplők ? Jozef Suchoža, a besztercebányai és a kassai designképzés diákjai ?, illetve olyan neves külföldi alkotók, mint Alex Webb, Olga Tublerutz, Sebasti?o Salgado és Andrej Tarkovszkij. A kiállításokhoz sokszínű kísérőprogram is kapcsolódott: összesen 186 alkalommal zenei, színházi, irodalmi, filmes programokat, konferenciákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat rendeztek közel 220 előadó közreműködésével. A Műcsarnok a 2018-as évben is szeretné megőrizni ezt a kavalkádot, így idén is számos izgalmas kiállítással és rendezvénnyel készülnek ? derült ki a március 7-ei sajtótájékoztatón, amelynek fókusza a turizmus és a kultúra összekapcsolásának fontossága volt.
Az eseményen Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) igazgatója elmondta: ?a kultúra és a turizmus együttműködése elengedhetetlen annak érdekében, hogy Budapest és Magyarország jövőjét építhessük?. Az idegenforgalomból eredő bevétel napjainkban már nélkülözhetetlen forrásnak számít, ezért fontos, hogy minél több színes programmal várjuk a hazánkba érkező turistákat. ?A 2017-es évben több 10 millió volt a regisztrált budapesti vendégéjszakák száma, ez pedig bravúros eredménynek számít?, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kultúra jelenti a turizmus alapját ? emelte ki Bán Teodóra, hozzátéve: az élmény az, ami igazán vonzza az embereket egy másik országban. Épp ezért szem előtt kell tartanunk, milyen fontos, miként pozícionáljuk az egyes kulturális eseményeket, valamint arra is figyelnünk kell, hogy a hírük eljusson a hazánkba látogató turistákhoz.
Bán András, a Műcsarnok vezető kurátora bejelentette: ?a Műcsarnok szeretne nagy lépést tenni előre, ennek a lépésnek pedig fontos része a turizmus?. Az előrelépéshez azonban arra is szükség van, hogy jobb együttműködés jöjjön létre a budapesti kiállítóhelyek között ? állapította meg Bán András, majd hozzátette: létre kellene hozni egy olyan internetes oldalt is, mely az összes budapesti múzeumot és kiállítóhelyet, valamint azok programjait sorakoztatná fel. Sajnos a magyar múzeumok nem terveznek évekkel előre, pedig ahhoz, hogy a turistákat elérjék és hazánkba csábítsák, elengedhetetlen az előre tervezhetőség ? mutatott rá a vezető kurátor, kiemelve: a Műcsarnok ezen szeretne túllépni és legalább két évre előre megtervezni kiállításait, programjait. Bán András arról is szólt: ahhoz, hogy egy intézmény felkerüljön a nemzetközi turisztikai térképre, jól meghatározható, egyedi arcélre van szüksége. ?Hogy a Műcsarnoknak van-e ilyen? Kiállításaink jól mutatják, hogy minket az a kérdés foglalkoztat: merre haladunk, mit teszünk az emberiséggel és a Földdel?? ? fogalmazta meg.
A sajtótájékoztatón ezt követően ismertették a 2018-as év programjait. A tavaszi szezonban a Kilenc műteremből című tárlat vonultat fel új műveket kilenc kortárs festőtől, installáció-alkotótól, keramikustól. Minden művész egy-egy termet kap és a Műcsarnok egy-egy kurátora gondozza anyagukat, értékeli friss műveiket a katalógusban. Ugyancsak tavasszal rendezik meg a Derkó 2018/Képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítását, amely a MANK Nonprofit Kft. együttműködésével valósul meg, és amely az idén ösztöndíjat elnyert művészek pályázati anyagát mutatja be a nagyközönség számára. A Budapesti FotóFesztivál a főváros kulturális kínálatának jeles programja, melynek nyitó kiállítása Sandro Miller Malkovich Malkovich Malkovich/Tisztelet a kamera mestereinek című tárlata.
Bán András elmondta: a Műcsarnok őszi vezető kiállítása harmadik éve olyan témákkal foglalkozik, amelyek a Föld sorsát érintik. A Természetművészet és a Genesis című tárlatok után az idei nagyobb léptékű kiállítás címe Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, áthatások szövedékeként. A kiindulópontot a XIX. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak jelentik, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában megjelenő ?életreform? volt ? emelte ki Bán András, majd elmondta: ezt a gyűjtőfogalmat a nemzetközi szakirodalom az ebben az időszakban virágkorukat élő modernizáció-kritikai mozgalmak összefoglaló elnevezésére használja, amelyek közös jellemzője a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, az elveszett kozmikus teljesség és a spiritualitás keresése. Az életreform-mozgalom elsődlegesen az ember és természet, ember és munka, ember és Isten kapcsolatát a ?menekülés a városból? civilizációkritikai jelszavával összekapcsoló reformtörekvések együttesét jelenti.
Ezeknek a XX. század elején virágkorukat élő, később több hullámban ? például a ?68-as mozgalmak, majd bizonyos elemeiben a posztmodern, illetve a New Age mentén ? újjáéledő, majd intézményesülő modernizáció-kritikai mozgalmaknak a társadalmi konvenciókat átformáló életforma-elemei, utópisztikus ideológiái visszatérnek napjainkban számos vallási, politikai, gazdasági és művészeti irányzatban ? emlékeztetett a kurátor. Kiemelte: a kiállítás dokumentumokat mutat be a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének közép-európai, egymáshoz lazán kapcsolódó szellemi, pedagógiai és művészeti törekvéseiről. ?Közvetlenül erre épülve Mednyánszkytól Gulácsyig azon alkotók műveiből mutatunk be szűk válogatást, akik számára az életreform-mozgalom inspirációt, hitvallást, spirituális elmélyülést adott.?
A Műcsarnok nyári programjában foglal helyet a Kéz/Mű/Remek. Népművészet/Nemzeti Szalon 2018, amely a magyar népművészet bemutatását tűzte ki célul. Hagyományosan a Szalon nyitója a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik eseménye, amely idén a fesztiválprogramok között nagyobb hangsúlyt kap: a Budapesti Tavaszi Fesztivált záró köztéri esemény, a Promenád a Műcsarnokhoz érkezik és bevezeti az érdeklődőket a Szalonba. A tárlat kapcsán Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője, a 2018-as Nemzeti Szalon kurátora elmondta: a kortárs népművészet sokszínűségét igyekszik bemutatni a táncházmozgalom elindulásától egészen napjainkig, a XXI. századi ember számára is szerethető, viselhető, használható népművészeti alkotásokra helyezve a hangsúlyt. Ezzel egyrészt a hazánkba látogató turistáknak is izgalmas programmal szolgálnak, másrészt azonban felhívják a magyar emberek figyelmét arra: Magyarország népi kultúrája élő kincs.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
