A fejlesztés a cívisváros hat településrészét, Kismacs, Nagymacs, Ondód, Tégláskert, Nagysándortelep, illetve Pac helyi közösségeit érintette. A közösségfejlesztés célja a helyi polgárok aktivizálásával és bevonásával a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása, fejlesztése, életminőségük javítása, a településrészek értékeinek feltárása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás érzésének erősítése volt. A programot a Debreceni Művelődési Központ a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve valósította meg.

debrecenmuv2

Országos példa lehet a debreceni mintaprogram ? hangsúlyozta dr. Hoppál Péter a projektet lezáró sajtótájékoztatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára örömét fejezte ki, hogy vannak olyan nagyvárosok, amelyek képesek összekovácsolni erőiket a helyi közösségek érdekében. Hozzátette, a program ahhoz a kormányzati szociális célkitűzéshez kapcsolódik, amelynek lényege, hogy egyre szélesebb körben lehessen elérhetővé tenni a kulturális javakat. A hozzáférés kiépítése mellett fontos, hogy új lehetőség nyíljon az értékteremtésre a globalizált világban, hangsúlyozta az államtitkár. Szerinte a kulturális értékteremtés eszközét vissza kell adni az embereknek, ebben nyújtott a minisztérium a Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül szakmai-módszertani segítséget. Hoppál Péter kiemelte azt is, nem az egyén ideológiája, hanem a közösség szövete az a kohéziós erő, ami esélyt ad a közösségek újraépítésére. ?A közösségfejlesztés célja a peremkerületi lakosok aktivizálásával a helyi ügyek, cselekvési szándék és értékek együttműködésen alapuló feltárása.? ? mondta az államtitkár, aki hozzáfűzte azt is, a továbbiakban lesz még pluszforrás, és nemcsak a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő kistelepülésekre is, mivel a kulturális normatívát 2015-től ?drasztikusan? megemelték, így havi 100 ezer forint jut arra, hogy ezeket a helyi értékeket felkarolják.

A városi életminőség nem függhet a centrumtól való távolságtól ? ezt emelte ki dr. Papp László a projektzáró rendezvényen. Debrecen polgármestere szerint éppen azért tekinthető ez különleges eseménynek, mert nem nagy pénzt igénylő beruházásról van szó, mégis nagy jelentőségű a helyi identitás építése szempontjából. A debreceni városvezetés elkötelezett abban, hogy a közösségihez infrastrukturális fejlesztés is társuljon, amire alapot adhat az a több mint 43 milliárd forint, amit a kormány döntésének köszönhetően Debrecen településfejlesztésre költhet a következő években. Ebből az összegből jut majd szociális város-rehabilitációra, illetve településrész-fejlesztésre is. A programzárónak helyet adó ondódi közösségi házat is felújítják majd ? tette hozzá a polgármester.

debrecenmuv1

A rendezvényen a Debreceni Művelődési Központ munkatársai ismertették a kétéves projekt feladatait és eredményeit. A 2013-ban indult folyamat első lépéseként képzést és fejlesztői műhely szerveztek. A második fázisban a városrészi diagnózisok, a ?látlelet? elkészítése volt a legfőbb törekvés, igyekeztek megismerni a városrészekkel kapcsolatos információkat, és feltérképezni, milyen meghatározó közösségek, civil szervezetek, intézmények vannak jelen a városrészekben. A harmadik fázisban a helyi fejlesztő köré egy aktív magot szerveztek, hogy a már meglévő helyi segítőket tudatosabban bevonják a munkába. A negyedik fázisban pedig városrészi cselekvési terveket készítettek, közösségi programokat valósítottak meg. A hat városrészben egyedi, sajátos arculattal, a helyi igényeknek megfelelően zajlott le a program, amelynek ideje alatt összesen 31 közösségi nagyrendezvényt, 2 kiállítást, 60 egyéb közösségi alkalmat (beszélgetés, ruhaosztás, vásár, jótékonysági események, tereprendezési akciók) és 3 tábort szerveztek. A művelődési központ szakemberei közösségfejlesztő alapképzésen és tapasztalatgyűjtő szakmai úton is részt vettek, illetve 11 alkalommal szerveztek közösségfejlesztő műhelyt.

 

A most lezárult projekttel ez a munka nem fejeződött be, hangsúlyozta Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a városrészekben később is folytatni fogják a közösségépítést. A kulturális közösségek nagyon fontosak, különösen a mai, atomizálódott társadalmunkban. Ezeket kell megerősíteni, hogy az emberek megismerjék az értékeiket, és megtanuljanak büszkének lenni azokra, tette hozzá az igazgató.

Fotó: Debreceni Művelődési Központ

Ungvári Judit