A közművelődési terület értékrendjében, irányvonalaiban irányt mutat a múzeumi, könyvtári és a művészeti területeknek – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára kedden Százhalombattán, a Kulturális Központok Országos Szövetsége közművelődési konferenciáján.
A kétnapos konferencián Závogyán Magdolna emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után a kultúra területén a közművelődés megítélése igen alacsonyan volt, de a szakemberek megfeszített munkát végeztek, nem adták fel a szűkös időkben, következetesen dolgoztak, és ennek eredményeként felépült egy ma már kiválóan működő hálózat, amelyben a városi művelődési házak összekapcsolódtak a kisebb településeken működő intézményekkel. Ez adja a közművelődési terület erejét, ellenálló képességét – mutatott rá. Az államtitkár példaként említette a pandémia időszakát, amikor a művelődési házak megmutatták, bezárás esetén mi lehet a megoldás: a szakembereket és a közösségeket nem hagyták magukra, innovatív válaszokat adtak a kihívásokra.
Závogyán Magdolna a jövővel kapcsolatban elmondta, hogy „nem túl rózsás a helyzet”. A háború és az energiaválság nehéz helyzetbe hozta az intézményeket, és a 2023-as év sem kedvezett a kulturális területnek, mert nem jutottak pluszforrások az ágazatnak. Az államtitkár jelezte, hogy 2024 sem lesz forrásokban bővelkedő: az idei 204 milliárd forint helyett jövőre 180 milliárd forint felett diszponál az államtitkárság.
Megjegyezte, hogy tavasszal 45 járásban elindul egy mintaprogram, amely a közművelődés mintájára az előadó- és alkotóművészet, a könyvtárak és a múzeumok vonatkozásában is a hálózatba szerveződést fogja előtérbe helyezni. Ebben a „csúcsintézményeknek” garanciát kell vállalniuk a szakterületük szolgáltatásaira, hálózatba kell szerveződniük, hogy elinduljanak a minőségi, értékalapú szolgáltatások a „végpontok” felé.
Fotó: Lakatos Péter / MTI
