Az érmihályfalvi Gizella-malom a romániai Érmellék egyik legjelentősebb ipari épülete és az Észak-Bihar megyei kisváros egyik jelképe. Jelenleg meglehetősen leromlott állapotban van, de elkezdődött a megmentése, miután a helyiek eldöntötték, hogy kulturális központtá építik át.

A 20. század első felében az egyik legjelentősebb őrlőhely volt, amelyet

alapítója, az Érmihályfalván 1900-ban 29 évesen megtelepedő Glück Benő hozott létre és feleségéről, Horovitz Gizelláról nevezett el.

A Glück család a település ortodox zsidó hitközségének megbecsült közössége volt, amelynek sorsát megpecsételte a második világháború. A családtagok többségét deportálták, de néhányan még idejében útnak eredtek és Kanadában, illetve az Egyesült Államokban telepedtek le. A család egyenesági leszármazottja a jelenleg Amerikában élő Nobel-díjas Louise Elisabeth Glück költő.

Gluck síremlek az érmihályfalvi izraelita temetőben
Fotó: Rencz Csaba

A Gizella-malom a kommunista államosítás után indult hanyatlásnak. Az épületben az államosítást követően raktár, vasöntöde, motortekercselő és autószerelő műhely is működött. Állapota az utóbbi harminc évben olyannyira leromlott, hogy már-már életveszélyessé vált. Ezért 2012-ben a helyi önkormányzat egy nagyszabású takarítási akció során egy épületrészt le is bontatott, mert fennállt a veszélye, hogy összedől.

Az új központ alapkövét szeptember végén tették le.

A létesítményben a tervek szerint lesz színházterem, több próbaterem és kiállítóhelyiség. A többszintes, több mint 1000 négyzetméteres hasznos felületű ingatlan építési költségeit 5 millió lejre (370 millió forint) becsülik, amit román kormányzati pénzekből finanszíroznak.

Nyakó József polgármester elmondta, hogy a megújuló Gizella-malom mellé terveznek egy szabadtéri színpadot is. Az elöljáró közölte, hogy az amerikai költőnek a nagybátyja volt a malmot építtető Glück Benő, ezért elhatározták, megkeresik az Amerikában élő kitüntetettet és meghívják a majdani kulturális központ avató ünnepségére. A városgazda szerint az sem kizárt, hogy a költőről vagy a malmot építtető családról nevezzék el a kulturális központot.

Nyitókép forrása: erinto.ro