Ezekben a hónapokban soknemzetiségű kulturális lázban ég Nagyszeben. A szász, a magyar és a román szellemiség minden szegletben tetten érhető, a helyi lakosok és a messzebbről érkezettek tömegei árasztják el az utcákat, tereket. Sokan a nappali kánikula után inkább az enyhet adó estét választják a sétára, de nem hiányzik a közönség a tartalmas nappali programokról sem. Az erdélyi magyarok különösen nagy számban keresték fel a várost az Ars Hungarica címet viselő magyar kulturális hét alkalmából, amely koncertekkel, kiállításokkal, komolyabb és könnyedebb műsorokkal várta őket.
A városban járva a "szász levegő" erősen érződik, hiszen több mint 800 évvel ezelőtt érkeztek ide az első szász telepesek, akiknek utódai virágzó kereskedelmi központot varázsoltak Nagyszebenből. A 20. század elején lakosságának több mint a fele németül, azaz szászul beszélt, ma azonban arányuk alig éri el a két százalékot.
Ennek okait illetően mindenki felidézi, hogy a Ceasescu-rendszer annak idején "eladta" német nemzetiségű állampolgárait, azaz nagy összegeket kért cserébe, hogy távozhassanak az akkor "Eldorádónak" számító Nyugat-Németországba (igaz, a magyar lakosság sem túlságosan népes: a 2002-es népszámlálási adatok szerint a 154 892 helyi lakos 2,6 százaléka, azaz 3135 fő magyar).
Mégis a szászoknak köszönhető, hogy az idén Nagyszeben lett Luxemburggal együtt Európa kulturális fővárosa. A szász Klaus Johannis polgármester fő érdemének tekintik, hogy ő "menedzselte" a várost az európai fórumokon, befektetőket hívott e helyre, és nagy szerepe volt az európai kulturális fővárosi cím megszerzésében.
Guttmann Szabolcsnak, Nagyszeben magyar nemzetiségű főépítészének köszönhető viszont, hogy ez a sokak által korábban "rút kiskacsának" tekintett város gyönyörűséges "hattyúvá" változott. Nagy ívű terveket sző a jövőre nézve is, mert fontos, hogy Nagyszeben akkor is tovább szépüljön, amikor már nem lesz hangos a kulturális rendezvényektől. Ugyancsak a város jövőjéről folytatott érdemi megbeszéléseket a hétvégén a németajkú polgármesterrel Borbély László, Románia magyar nemzetiségű területfejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztere.
"A román kormány is megértette, hogy ide többet kell befektetni" - mondta az MTI-nek a miniszter, emlékeztetve, hogy az általa vezetett minisztérium eddig is támogatta Nagyszebent a sportcsarnok- és lakásépítési program keretében. Most indul a regionális fejlesztési program - tette hozzá -, amely a következő hét esztendőben 4,4 milliárd eurót jelent Romániának.
Így Nagyszebennek is jó esélye van arra, hogy olyan tervekkel álljon elő, amelyek egyrészt a hagyományos városközpontot varázsolják még szebbé, ugyanakkor az infrastruktúra felújítását is lehetővé teszik. Nagyszebennek van két-három olyan terve, amelynek megvalósításához már a jövő év elején fontos európai pénzeket kaphat.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Garzó Ferenc)
