Csaknem ötven olyan épület is bejárható lesz a hétvégén, amelyeket csak a programsorozat idején lehet látogatni. Veöreös András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke kiemelte, hogy első alkalommal szervezi közösen az egyesület és az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága a Kulturális örökség napjait. „Ez az állami és a civil szféra közötti együttműködés jól példázza azt, hogy a műemlékvédelem egy rendkívül összetett feladat, rendkívül komplex társadalmi tevékenység, amelyben az állami szereplőknek és a civileknek, a társadalomnak is nagyon fontos szerepe van” - hangsúlyozta.
Veöreös András kifejtette, hogy a műemlékvédelem feladata egyrészt a műemlékek helyállítása, másrészt annak biztosítása, hogy ezeket az épületeket a társadalom használni is tudja. A műemlék egyrészt funkcionális épület, másrészt egy műszaki tárgy, amelynek komoly fizikai hatásoknak kell ellenállnia. Harmadrészt pedig a „történelmünk tárgyi bizonyítéka”, tehát megőrzendő tárgyi dokumentum, akárcsak egy oklevél vagy egy múzeumi tárgy - mutatott rá az elnök. „Ez a hétvége arról szól, hogy a műemléki értékeinket bemutatjuk, közkincsé tesszük, ami egy nagyon kicsi, de talán a legfontosabb szelete a teljes műemlékvédelemnek.”
Deák Krisztina felidézte, hogy 1984-ben Franciaországban rendezték meg először a történelmi műemlékek nyílt napját, amelynek hatására 1994 óta Európa számos országában megrendezik az Európai Örökség Napokat. „Magyarország a kilencvenes évek végétől aktívan részt vesz ebben a programsorozatban, és a mindenkori szervezők áldozatos munkájának köszönhetően nemzeti örökségünk európai kontextusban jelenik meg a szélesebb nyilvánosság előtt” – emelte ki az államtitkár.
A hétvégén látható helyszínek közül felhívta a figyelmet azokra, amelyek sokszor a „bennfentesek” számára sem könnyen hozzáférhetők. Ilyen lesz például az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Levéltárának megnyíló raktára vagy a köztársasági elnöki rezidenciaként működő budavári Sándor-palota. A helyettes államtitkár biztatta a látogatókat, hogy az „emelkedett funkciójú épületek” mellett keressék fel azokat is, amelyek a mindennapok szerves részét képezik. Ilyen egyebek mellett a kőbányai vízműtelep föld alatti tározója is.
Az idei rendezvénysorozat kiemelt témáját Európa-szerte az utak, kapcsolatok, hálózatok adják, így idén a szokásosnál nagyobb számban várják az érdeklődőket a közlekedéshez, zarándokutakhoz kapcsolódó épületek, programok, a hálózatokat bemutató vezetések és séták is. Ezek közül Deák Krisztina kiemelte a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) megnyíló helyszíneit: a vezérigazgatóság, a kocsi- és a motorműhely épületét, a városi közúti villamosközlekedés egyedülálló ipari emlékeként a budapesti Ferenc áramátalakító épületét, valamint a Múzeum Megálló Dombóvárt, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek egy vasúti csomópont múltjába.
A városi séták vagy a történeti kertek, parkok bejárása között említette a kiszombori Rónay-sírkert, a vácrátóti botanikus kert, a Fiumei úti sírkert, valamint a Salgótarjáni utca zsidó temetőjének tematikus sétáit és a magyarországi kastélykertekbe szervezett programokat is. „A Kulturális örökség napjai jelentőségét összefoglalva elmondhatjuk, hogy bár az épített örökség megmaradásának számos részben anyagi feltétele van, mégis talán a legfontosabb, hogy az épületek éljenek, valóban élő emlékek legyenek, a műemlékek pedig akkor élnek, hogyha (...) a megismerésük iránti vágy tartósan fennáll, ha öröm és büszkeség forrását jelentik látogatói, tulajdonosi vagy használói oldalon egyaránt” – hangsúlyozta.
