Ezek a legérdekesebb budapesti helyszínek a Kulturális Örökség Napjain

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok magyarországi eseménysorozata, melyet már ötven országban rendeznek meg 1987 óta, Magyarország 1999-ben csatlakozott a programsorozathoz. A kétnapos program központi témája idén a velünk élő örökségünk. Ezúttal a budapesti programokat mutatjuk be.

ELTE Egyetemi Könyvtár

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár gyűjteményének néhány különleges kiadványát is bemutatják az Unus non sufficit orbis – Egy világ nem elég: magyar jezsuiták Dél-Amerikában címmel nyíló kamarakiállításon. Emellett az érdeklődők megtekinthetik a restaurátor-műhelyt, épülettörténeti sétán vehetnek részt, Buzogány Dezső kalligráfus foglalkozásán pedig betekintést nyerhetnek a szépírás művészetébe.

A könyvtár restaurátorainak vezetésével a látogatók ízelítőt kaphatnak a papíröntés és a könyvfűzés technikájából, valamint feltárulnak a könyvtár régi nyomtatványainak és egy 19. századi történelmi társasjátéknak a titkai is. Szombaton a Coquette duó jazzkoncertje szórakoztatja a látogatókat.

BKV Zrt.

Ingyenesen látogatható a BKV Deák téri és szentendrei múzeuma, valamint megnyílik a nagyközönség előtt a Ferenc áramátalakító. Működés közben lehet megnézni az 1000 kilowattos, több mint 110 éves motordinamót és a 100 éves konverter berendezéseket. Az áramátalakító amellett, hogy technikatörténeti műemlék, a mai napig segíti a villamosközlekedés áramellátását. A műemlék területén több vezetett túra is indul majd, amelyekhez menet közben is lehet csatlakozni.

A Földalatti Vasúti Múzeum a Deák téren a kontinens első földalattijának egy eredeti, mára már lezárt szakaszában nyílt meg 1975-ben. Az állandó kiállításból megismerhető a Millenniumi Földalatti Vasút története: korabeli járművek, dokumentumok, tervrajzok, építési naplók és az eredeti Zsolnay csempeburkolat.

Megtekinthető a 150 év – 150 közlekedési esemény időszaki tárlat is, amely fotókkal és tárgyi emlékekkel a 150 éves Budapest közlekedéstörténetét mutatja be. Ikonikus járművek modelljei, alkatrészek, viszonylattáblák, régi jegytípusok, jegylyukasztók idézik fel az elmúlt másfél évszázad egy-egy eseményét.

A Szentendrén található Városi Tömegközlekedési Múzeum nagy kiállítótérrel, információs anyagában is megújult történeti tárlattal és több mint hetven darabból álló járműparkkal várja a látogatókat, akik testközelből ismerkedhetnek meg Budapest közlekedésének történetével. A kiállított járművek között szerepel az 1887-ben – a legelső HÉV mozdonyok egyikeként – forgalomba helyezett, Haraszti névre keresztelt gőzmozdony, de láthatók lesznek villamosok és a hetvenes éveket idéző Ikarus autóbuszok is.

Sándor-palota

A látogatók 17-én vasárnap 10 órától 18 óráig tekinthetik meg az épületet. A programok a Szent György téren kezdődnek, délben zenés őrségváltás zajlik Budapest Helyőrségzenekara részvételével, 10 órakor és 14 órakor pedig a Magyar Honvédség Központi Zenekara térzenével várja a közönséget.

Az érdeklődők megismerkedhetnek továbbá a Sándor-palota történetével, és megtekinthetik azt a szalont is, amelyben Novák Katalin négyszemközti megbeszélést folytatott Ferenc pápával a katolikus egyházfő magyarországi látogatása idején. Megtudhatják azt is, hogy a köztársasági elnök hol fogadja a Magyarországra látogató államfőket, vagy épp hol adja vagy veszi át a nagykövetek megbízóleveleit.

Körbejárhatók olyan, évszázadokon át reprezentatív funkciót betöltő történelmi helyiségek is, mint a Tükörterem, a Mária Teréziát ábrázoló festménnyel díszített Vörös szalon, a Gobelin- vagy Boucher-teremnek is nevezett neobarokk bútorzatú Kék fogadószalon és az Empire szalon is. A belépés ingyenes és érkezési sorrendben történik, előzetes regisztrációra nincs lehetőség.

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

Az érdeklődők bejárhatják a Schneider-palota kevéssé ismert részeit, kémelhárító módszereket tesztelhetnek a szabadulószobában, és a levéltáros munka megismerése mellett betekinthetnek a raktárakba, illetve előadásokat hallhatnak az atomfélelem filmjeiről, valamint arról is, hogy milyen hatással volt a szocializmus az egri bikavér ízére.

A hónap végén az ÁBTL Ügynökök éjszakája címmel a Kutatók Éjszakájába is bekapcsolódik, ahol interaktív, szimulációs helyzetgyakorlatok mellett lehetőség nyílik egy Kádár-kori kémmel és kémelhárítóval történő beszélgetésre is. További részletek a programokkal kapcsolatban a levéltár honlapján olvashatók.

Az országos programsorozat részletei az Kulturális Örökség Napjai weboldalán tekinthetőek meg.

Nyitóképen az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár olvasóterme 2021. április 14-én. Fotó: Cseke Csilla / MTI