Gőz László a BMC zeneszerzői versenyei alapján is hasonlóról számolt be, ha ugyanis Bázelből jönnek Magyarországra tanulni zeneszerzők, akkor ezen a területen is jelentős sikereket tudhatnak maguknak a magyarok. ?Folyamatosan próbálunk nyomot hagyni az európai kultúrában, a törekvés sikerét pedig számos pozitív példa támasztja alá.? Válság tapasztalható ugyanakkor az építészetben, ahhoz ugyanis nagyon sok pénz kell. Ha fel is épül valami, azok kínlódnak, így van ez például a CET esetében, mely lassan a város szégyenévé válik. ?Az is szomorú, hogy nem egy magyar építész tervezte? - tette hozzá. Tehát azokban a művészeti ágakban tapasztalhatunk problémát a jelenlegi gazdasági válság idején, melyhez jelentős forrás szükséges.
"A művészethez azonban a társadalom talán ötöde ért, és akkor magas arányt említettem, így mi könnyen ki tudunk bújni a szorításból" - magyarázta Gőz László, miért támadják kevésbé a magyar kulturális élet szereplőit. Persze a támadhatatlanság egyik kulcsa a kiváló teljesítmény: ahogy az irodalomban Esterházy, vagy éppen Krasznahorkai a nyugat-európai irodalom élvonalába tartoznak, úgy a Ligeti-Eötvös-Kurtág hármas minden lehetséges zenei díjat elhozott már Európában, Bartók és Dohnányi pedig olyan magyar zenei hagyományokra, népdalokra tudott támaszkodni, amire még az angolok, vagy a németek sem. Kiemelte közülük Kurtág Györgyöt, aki december elején az Elisabeth Hallból hozza el a nemzetközi zeneélet egyik legrangosabb kitüntetését, az Aranymedált, melyet 1870-ben alapítottak Londonban Ludwig van Beethoven születésének 100. évfordulója alkalmából.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
