?A jelenlévők munkája inspirációt adott ahhoz, hogy számos háttéranyag áttekintése után megszületessen a kulturális alapellátás fogalma. A civil szerveződések és a Kulturális Központok Országos Szövetsége munkája hozzájárult ahhoz, hogy össztársadalmi szemléletváltás induljon el. Messze nem lózung a kifejezés, hiszen akik rajongó lelkesedéssel fordulnak a civil közösségekhez, a kulturális művészeti csoportokhoz, akik tovább éltetik az aktív művészetápolás lángját, akik ebből a munkából inspirálódnak, azokra alapul a kulturális alapellátás gondolata. Ezekre az eltökélt emberekre mindig számíthatnak a fiatalok, az iskolások és az idősek, hogy megtalálják mindennapi kulturális kenyerüket. Márpedig ennek a kenyérnek az asztalra tétele hatalmas szervezői munkát igényel, amely számos akadályba ütközik. Az elgondolás alapja, hogy a kultúrát használjuk a településtípusok közötti egyenlőtlenségek kiegyenlítésére? ? fogalmazott az államtitkár. Kifejtette: a kultúrát használják ahhoz, hogy az életminőség szempontjából konjunktúra menjen végbe a magyar társadalomban. Ez a tendencia a legfrissebb mérések szerint alapvetően nem gazdasági determináció. Azokon a településtípusokon ugyanis, ahol a gazdasági lehetőségek szűkösek, kevés a munkahely, de ezzel szemben innovatív kulturális közösség van jelen, a polgárok azt érzik, hogy jobb életkörülmények között élnek, mint azok a polgárok, akik kulturális szervezőerő nélkül, de magasabb bérek mellett élik életüket. A kulturális programokon keresztül tehát a közösségszervezés jobb életminőséghez vezet. Ez érvényes a nagyvárosi szegregátumokra is. A nagyvárosok peremén élő népcsoportok, ha be vannak vonva a kultúrházi tevékenységbe, és értékek mentén heti rendszerességgel összegyűlnek, pozitívabban értékelik az életüket.
A kulturális alapellátás fontosságát alátámasztják a legfrissebb neurobiológiai kutatások is. Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ugyanis számos nemzetközi kutatásban adta közre, hogy a művészetekkel való, már gyermekkorban indult intenzív találkozás jelentős fejlesztési potenciált rejt magában. A 100 milliárd agyi idegsejt kapcsolódásai mérhetően elváltoznak, ha aktív művészeti tevékenységet végez valaki. Ez tehát a társadalmi jólét alapja. ?A magyar kulturális fejlesztés az egyik legfontosabb feladatunk, ez a magyar jövő legdrámaibb kérdése. Ha mi ebben a munkában jó munkatársak vagyunk ? utalt a jelenlevőkre Hoppál Péter ?, hatékonyabb, stabilabb és boldogabb társadalom alapjait tehetjük le.?
Méltatta a Fölszállott a páva és a Virtuózok című tévéműsorokat, melyek versenyre keltek a kereskedelmi tévék színvonalon aluli valóságshow-ival. ?Komolyan azon gondolkodom, hogy az államnak drasztikus szabályozó szerepet kell felvállalnia, és nem szabad hagynia, hogy ezzel a szellemi környezetszennyezéssel tönkretegyék fiataljainkat? ? fogalmazott. Hozzátette, hogy ebben a folyamatban minden kulturális intézménynek megvan a maga szerepe: a könyvtárak, a kultúrházak, a közművelődési intézmények, a színházak, a zenekarok segítségével érhetjük csak el a célt. ?Bízzunk benne, hogy visszafordítható a folyamat. Két-három évvel ezelőtt azt sem reméltük volna, hogy a Virtuózok 800 ezer nézőt vonz majd a tévé elé. Napjaink nagy eredménye a közművelődés rendszerének megújítása, de hihetetlen népszerű programmá alakult tíz év alatt a Múzeumok Éjszakája is, amely keretében egy-egy napon mintegy 400 ezer múzeumlátogatót regisztrálnak.?
Hozzátette, hogy az idei esztendőben 800 millió forinttal több jut a vidéki kulturális fesztiválokra, mint tavaly. Több forrásból gazdálkodhat például az Ördögkatlan Fesztivál vagy a kapolcsi Művészetek Völgye ? utóbbi a tavalyi 25 helyett idén 60 millió forintos forrásból.
Mint megjegyezte: bizakodhatunk abban, hogy a társasági adó a közeljövőben a közművelődés és a közgyűjtemények támogatására is fordítható lesz, ami hatalmas forrásnövekedést eredményezne az ágazatban. Azzal ugyanis az említett intézmények a jegybevételük 80 százalékának megfelelő összegben nyerhetnének meg maguknak cégeket azért, hogy ők az adójukat ne az államnak, hanem nekik adják. Sikerként értékelte azt is, hogy idén először a kulturális alapellátás feladatának költségvetése külön sorban szerepel 100 millió forint értékben.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere visszaemlékezett a témában korábban rendezett debreceni vándorgyűlésre, ahol arról számolt be, hogy a veszprémi kulturális ellátórendszert miként szeretnék átalakítani. Mára a munka végére értek. ?Ez sikeres történet volt. A város kultikus kulturális tere, a Dimitrov-épület számos nehézséggel küzdött, amikor elhatároztuk a változást, és belekezdtünk a kulturális infrastruktúra átalakításába. Mára eljutottunk odáig, hogy a városközpontban létrejött a számos kulturális programnak helyet adó Hangvilla, amely vállalkozási logikával működik, és az önkormányzat megkapta a helyőrségi központot, ahol kialakítottuk az Agora Kulturális Központot. Utóbbi környékén 18 ezer ember lakik, így a város közművelődésének központját hoztuk ezzel létre? ? mondta el a polgármester. Voltak persze félelmeik, hogy kinek mi lesz ebben az új rendszerben a feladata, de sikeresen szétválasztották azokat, és harmonikus együttműködés alakult az Agora és a Hangvilla között. Sikerült azt is elérni, hogy az Agora kialakításával a kisebb szolgáltató helyek se zárjanak be, így például a néhány száz méterre található könyvtár a jövőben is működik majd.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
