Hogyan lehet megőrizni és mindennapjaink részévé tenni a hagyományokat, mondjuk a táncot? Hát úgy, ha gyakoroljuk! Az András Alapítvány régóta nagy hangsúlyt fektet a néptánc megőrzésére és átadására: rendezvényein nem hivatásos táncosok is rendszeresen táncolhatnak, képzéseiken pedig egyre többen sajátíthatják el az autentikus népi táncot, tiszta forrásból. A csűr és a csűr előtti tér tavasztól őszig kitűnő helyszín ehhez, és a környező táj látványa csak fokozza az események varázsát.
Homoródalmás nevét az írásos források 1332-ben említik először, a település hét kis községből (Almás, Benczőfalva, Czikefalva, Kakod, Varjas, Ipacs és Benes) alakult ki. A falu a 19. századra már több mint kétezer magyar ajkú lakost számlált, és híres bútorfestő központként tartották számon. A településen élők a mai napig nemcsak őrzik, de meg is élik hagyományaikat viseletben, zenében és táncban egyaránt. A kultúrcsűrben helyiek és látogatók együtt tanulnak, énekelnek, táncolnak, kézműveskednek – így válhat a tradíció a mindennapjaik részévé.
A csehétfalvi Székely Jövő Központra 2016-os átadásakor úgy tekintett a falu 150 lakosa, mint a megmaradás zálogára. Ekkoriban egyben vásárolta meg az Unitárius Egyház a paplak közelében lévő három lakatlan, pusztuló házat és a hozzájuk tartozó két csűrt is, majd hozzáfogtak az újjáépítéshez. Kalákában újították fel az összeomlás szélén álló házakat, megőrizve azok eredeti jellegét. A központ azóta teret adott számos rendezvénynek: volt itt gyerektábor, kiállítás, táncház, koncertek és előadások is.
Székelyföld közepében, Farkaslakán, Tamási Áron szülőfalujában több hely is őrzi a nagy író emlékét. Ezen helyek közül az országút mellett található sírkert és a szülőház a legismertebbek. Sokan nem tudják, hogy az Ágnes húg portája is irodalomtörténeti értékű, ahol szállása volt a hazalátogató nagy székely írónak és neves vendégeinek. A zsúfolt szülőházhoz képest a gyermektelen Ágnes háza lehetőséget adott Tamásinak arra, hogy hosszabb időt is töltsön a szeretett szülőfaluban. A felújított ház melletti csűr a régi hasonlatosságára és szerkezete szerint épült. Háromosztatú, de új funkciót kapott a kultúrcsűr: a felső tér kiállítások helye, alul könyvbemutatók, irodalmi estek, népdalkör és filmvetítések helyszíne.
A Küküllőkeményfalvi Hagyományőrző Ház és Kultúrcsűr születése mesébe illő: a betelepülő városiak azonnal beleszerettek a házba, három nap alatt megalkudtak rá, majd három részletben megvásárolták. Az egyszerű épület az idők során a helyi közösségi élet központjává, fontos találkozóhellyé és rendezvényhelyszínné nőtte ki magát. Nagy-Imecs Zsuzsa pajtagazda szerint nemcsak a jó program, de a friss gyümölcs is vonzza a közönséget.
Részletek és további programok a nepi.kultura.hu oldalon.
