shutterstock_2022741770.jpg

Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa

Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.

A Kastély Erdélyben honlapján közzétett tájékoztatás szerint a megújult online adatbázis folyamatosan fejlődik, a webes felületre művészettörténészek bevonásával kerülnek fel újabb információk az erdélyi kastélyokról és udvarházakról.

A weboldalt a kolozsvári PONT Csoport hozta létre 2012-ben, és az évek során több mint háromszáz erdélyi kastély és kúria adatait gyűjtötték össze szakértők bevonásával. Üzemeltetését 2024-ben az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja (ETKK) vette át egy partnerségi megállapodás keretében.

Az alapítványi formában működő tudományos intézmény teljes szerkezeti és informatikai frissítést végzett az oldalon: interaktív megyetérképet és számlálókat épített be, melyek segítik a műemlékek könnyebb áttekintését és számszerűsítését.

Ezzel egy időben az épületek leírását az ETKK által felkért művészettörténészek frissítik, javítják, egészítik ki. A létező, vészesen pusztuló vagy már eltűnt épületek leírásához szakirodalmat, forrásanyagokat is csatolnak, és az oldal a tervek szerint az épületekkel kapcsolatba hozható családokat, személyiségeket is bemutatja.

A működtetők szerint a kastélyok és kúriák leírása egységes szempontrendszer alapján készül, és tartalmuk folyamatosan frissül. A szöveges ismertetők mellett korabeli és mai fotók is megjelennek az épületekről.

A Kastély Erdélyben honlap jelenleg 301 kastély, kúria és udvarház leírását tartalmazza valamennyi erdélyi megyéből. A magyarok lakta térségek mellett a szórványmegyékben, magyarok által nagyon kis számban vagy egyáltalán nem lakott településeken található műemlékeket is bemutatja.

A romos, összeomlás szélén álló kastélyokról és olyan egykori nemesi lakokról is található leírás, melyek teljesen megsemmisültek. Ilyen például a Beszterce-Naszód megyei Kerlés (Chiraleş) egykori Bethlen-kastélya, melyre ma már csak az egykori családi kripta emlékeztet.

Az online adatbázis három nyelven – magyarul, románul és angolul – böngészhető.

Ez is érdekelheti

Róth Miksa színes ablaküvegek és mozaikok nyelvére fordította a történelmet

Az 1944. június 14-én elhunyt Róth Miksa díszítőművészetével, opálosan csillogó ablakaival kiszínezte a történelmi Magyarországot, „fényjátékaival” elmesélte ezeréves történetünket. Talán ő az a művészünk, aki a történelmi Magyarország legtöbb városában hagyta ott a kézjegyét.

A malomkerekek, amelyek visszafelé forgatják az időt

Kosztolányi számára a malom az unalom metaforája, azt írja, hogy „lelkem éjén rossz malom zakatol: az unalom”. Manapság a malom maga a titokzatos világ, nem csoda, hogy ahol megmaradt, ott jórészt látogatóközpont létesült.

A magyar, aki körbeírta a világot

Bíró László József 1943. június 10-én kapott szabadalmat a golyóstollra, és ettől egy tollvonásnyival jobb lett a világ. Míg a Rubik-féle, szintén világhírű bűvös kockából az alapszíneket rakhatjuk ki, a Gábor Dénes Nobel-díjas hologramja képes arra is, hogy újraalkossuk képünket a világról. A golyóstoll mindkettőre alkalmas: színeket írhatunk körül, és ezzel akár újra is alkothatjuk a világot.

Tétre, helyre, befutóra: a magyar lóversenyzés Kincsemtől Overdose-ig

Alice Walker szerint a lovak szebbé teszik a tájat. Hát még a lóversenypályák – tehetjük hozzá. A budapesti lóversenypálya főtribünjét például Feszty Adolf építész álmodta meg, még 1878-ban, de ne szaladjunk ennyire előre, mintha lóversenyen lennénk! Az első magyar lóversenyt 1827. június 6-án tartották, a győztes pedig a Széchenyi István nevelte Babieka nevű telivér lett.