shutterstock_2022741770.jpg

Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa

Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.

A Kastély Erdélyben honlapján közzétett tájékoztatás szerint a megújult online adatbázis folyamatosan fejlődik, a webes felületre művészettörténészek bevonásával kerülnek fel újabb információk az erdélyi kastélyokról és udvarházakról.

A weboldalt a kolozsvári PONT Csoport hozta létre 2012-ben, és az évek során több mint háromszáz erdélyi kastély és kúria adatait gyűjtötték össze szakértők bevonásával. Üzemeltetését 2024-ben az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja (ETKK) vette át egy partnerségi megállapodás keretében.

Az alapítványi formában működő tudományos intézmény teljes szerkezeti és informatikai frissítést végzett az oldalon: interaktív megyetérképet és számlálókat épített be, melyek segítik a műemlékek könnyebb áttekintését és számszerűsítését.

Ezzel egy időben az épületek leírását az ETKK által felkért művészettörténészek frissítik, javítják, egészítik ki. A létező, vészesen pusztuló vagy már eltűnt épületek leírásához szakirodalmat, forrásanyagokat is csatolnak, és az oldal a tervek szerint az épületekkel kapcsolatba hozható családokat, személyiségeket is bemutatja.

A működtetők szerint a kastélyok és kúriák leírása egységes szempontrendszer alapján készül, és tartalmuk folyamatosan frissül. A szöveges ismertetők mellett korabeli és mai fotók is megjelennek az épületekről.

A Kastély Erdélyben honlap jelenleg 301 kastély, kúria és udvarház leírását tartalmazza valamennyi erdélyi megyéből. A magyarok lakta térségek mellett a szórványmegyékben, magyarok által nagyon kis számban vagy egyáltalán nem lakott településeken található műemlékeket is bemutatja.

A romos, összeomlás szélén álló kastélyokról és olyan egykori nemesi lakokról is található leírás, melyek teljesen megsemmisültek. Ilyen például a Beszterce-Naszód megyei Kerlés (Chiraleş) egykori Bethlen-kastélya, melyre ma már csak az egykori családi kripta emlékeztet.

Az online adatbázis három nyelven – magyarul, románul és angolul – böngészhető.

Ez is érdekelheti

A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi

Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.

Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet

A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.

Törley József nem bízta a véletlenre a pezsgőzést

Coco Chanel csak két alkalommal iszik pezsgőt, amikor szerelmes, és amikor nem. Törley József sem bízta a véletlenre a pezsgőzést, de sokkal messzebb ment: Budafokon megépítette Magyarország első pezsgőgyárát.

Ma már nem jár a nevezés mellé egy oldal szalonna: kezdődik a Kékszalag

„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot.