shutterstock_2022741770.jpg

Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa

Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.

A Kastély Erdélyben honlapján közzétett tájékoztatás szerint a megújult online adatbázis folyamatosan fejlődik, a webes felületre művészettörténészek bevonásával kerülnek fel újabb információk az erdélyi kastélyokról és udvarházakról.

A weboldalt a kolozsvári PONT Csoport hozta létre 2012-ben, és az évek során több mint háromszáz erdélyi kastély és kúria adatait gyűjtötték össze szakértők bevonásával. Üzemeltetését 2024-ben az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja (ETKK) vette át egy partnerségi megállapodás keretében.

Az alapítványi formában működő tudományos intézmény teljes szerkezeti és informatikai frissítést végzett az oldalon: interaktív megyetérképet és számlálókat épített be, melyek segítik a műemlékek könnyebb áttekintését és számszerűsítését.

Ezzel egy időben az épületek leírását az ETKK által felkért művészettörténészek frissítik, javítják, egészítik ki. A létező, vészesen pusztuló vagy már eltűnt épületek leírásához szakirodalmat, forrásanyagokat is csatolnak, és az oldal a tervek szerint az épületekkel kapcsolatba hozható családokat, személyiségeket is bemutatja.

A működtetők szerint a kastélyok és kúriák leírása egységes szempontrendszer alapján készül, és tartalmuk folyamatosan frissül. A szöveges ismertetők mellett korabeli és mai fotók is megjelennek az épületekről.

A Kastély Erdélyben honlap jelenleg 301 kastély, kúria és udvarház leírását tartalmazza valamennyi erdélyi megyéből. A magyarok lakta térségek mellett a szórványmegyékben, magyarok által nagyon kis számban vagy egyáltalán nem lakott településeken található műemlékeket is bemutatja.

A romos, összeomlás szélén álló kastélyokról és olyan egykori nemesi lakokról is található leírás, melyek teljesen megsemmisültek. Ilyen például a Beszterce-Naszód megyei Kerlés (Chiraleş) egykori Bethlen-kastélya, melyre ma már csak az egykori családi kripta emlékeztet.

Az online adatbázis három nyelven – magyarul, románul és angolul – böngészhető.

Ez is érdekelheti

A kalandvágy nem, csak a bőrönd mérete változott az elmúlt száz évben

„Nem lesznek bőröndjeink” – mondta Phileas Fogg, amikor elhatározta, hogy körbeutazza a Földet Verne 1873-ban megjelent Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényében. Megnézzük, mekkorát változott a világ, és hogy miképp függenek össze a közlekedési eszközök a poggyászok méretével.

Az eozin fénye olyan titokzatos, mint Zsolnay szabadkőművessége

Amíg valaki nem látta az eozint, nem tudja elképzelni, ám miután látta, míg él, nem felejti el – mondta az 1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a keramikus, aki ezt a fényt nem csak a pécsi Zsolnay porcelángyárba vitte el, dísztárgyai szerte a világon népszerűek voltak.

A karikatúrák mindent elmondtak az ország állapotáról

Dallos Jenő grafikus, karikaturista egyik rajzán egy bakót és a bakó bárdját élesítő elítéltet látunk. Dallos nem volt bakó, még csak elítélt sem, ő a közélet visszásságaira mondott ítéletet. A magyar karikatúra történetéről mesélünk, melynek kezdete egészen az 1848-as szabadságharcig nyúlik vissza.

A nap, amikor először mozizhattunk színesben a kanapéról

Ötvennyolc évvel ezelőtt – 1968. április 4-én – történelmi pillanat tanúi lehettek a hazai tévénézők: ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát. Az évforduló alkalmából Krizbai Gergely grafikusművész készített képregényt, amely jeles eseményeket bemutató képregénysorozatunk első darabja.