Kultúrházak éjjel és nappal

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a rendezvény fővédnöke kiemelte: a már 10. alkalommal megrendezendő esemény civil kezdeményezésként indult, és az eltelt esztendőkben a programhoz csatlakozó művelődési házak száma egyre csak nőtt. ?Ennek okán azt lehet mondani, hogy a kulturális évad legrangosabb eseménysorozata a Kultúrházak Éjjel-Nappal rendezvény? ? tette hozzá. Mint mondta: a február 5. és 7. között zajló eseményhez országszerte eddig mintegy 600 intézmény csatlakozott csaknem kétezer programmal. ?A kulturális alapellátás egyik célkitűzése, hogy a kulturális intézmények, a művelődési központok segítségével egyre többen lehessenek részesei kulturális programoknak? ? hangsúlyozta az államtitkár. Ebben segít, hogy tavalyi kormányhatározat értelmében 1800 kistelepülés kulturális normatíváját tudták megnövelni, így az intézmények jóval többet költhetnek kultúrára az előző évekhez képest. ?Azt szeretnénk elérni ? melyhez a művelődési házak nagyban hozzájárulnak ?, hogy a jó állam működésében rangosabb helyet kapjon a művészettel, a kultúrával való találkozás? ? fejtette ki Hoppál Péter. Megjegyezte: a Kultúrházak Éjjel-Nappal programsorozat szervezői minden korosztályt megcéloztak, melyért külön köszönet illeti őket.

?A legfőbb célunk bemutatni a művelődési házak sokszínű világát, azt, hogy széles korosztálynak nyújtanak kínálatot, olyat, amelyet máshol nem kapnak meg? ? mondta Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke, a Kultúrházak Éjjel-Nappal programsorozat főszervezője. Az idei ünnep fókuszában az élő zene áll ? ezt mutatja a jelmondat is: Az élő zene bűvöletében ?, melyet az eddigi meglévő programkínálat is tükröz. A művelődési központok jelentkezése most is tart: az intézmények február 1-jéig regisztrálhatnak a rendezvény honlapján.

A programsorozat keretében három pályázatot is meghirdettek a szervezők:

• a szakmai innovációs pályázatban az olyan példaértékű gyakorlatok bemutatását várják, amelyek elősegíthetik az élő zene szerepének erősítését a közösségi művelődési intézményekben;
• a fotópályázatra a közművelődési intézmények programjain készült fotókkal lehet nevezni;
• a ?Ha az erősítő mesélni tudna? pályázatra pedig olyan szinopszisokat várnak a szervezők, amelyek a települések könnyűzenei múltjának feltárását és dokumentálást segítik elő.

A pályázati kiírások az esemény hivatalos honlapján, a www.kulturhazak.hu oldalon olvashatók.

Várhalmi András, a Csili Művelődési Központ igazgatója a múltra visszatekintve kiemelte: idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a művelődési ház ? e hosszú idő alatt pedig az élő zene mindig meghatározó része volt a központ életének. A 60-as, 70-es években híres ifjúsági szórakozóhelyként üzemelt ? táncos programokat, koncerteket tartottak a falai között. Az igazgató azt is elárulta, hogy a Csili milyen programokkal vesz részt a Kultúrházak Éjjel-Nappal rendezvényen: karneváli felvonulással készülnek, majd a kiszebáb elégetése után a kemence mellett forralt bor és zsíros kenyér társaságában értékelik a jelmezeket. Fellép továbbá a Csili Népdalkör, az estet pedig a Gitárpont nevű rockpincében zárják.

A program egyik partnere a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA), melynek elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: azzal, hogy csatlakoztak a rendezvényhez, népszerűsíteni szeretnék a zenei programokat, és leginkább az élőzenét. ?A zene, a közös zenélés ugyanis fejleszti a kreativitást, oldja a gátlásokat, segíti a társadalmi integrációt, elfogadóbbá tesz minket, és jó hatással van a lelki és a fizikai állapotra? ? osztotta meg gondolatait Mindszenty Zsuzsánna.

A sajtótájékoztató lezárásaként az eseménysorozat egyik partnere, a Cseh Tamás Program által támogatott zenekar, a Császári PillanatmŰvek mutatta be produkcióját, majd felavatták a Cseh Tamás Program kezdeményezésére létrejött Poptörténeti Emlékpontok projekt keretében készült emléktáblát. Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője beszédében kiemelte: ez a negyedik emlékpont, amelyet felavattak, a helyszín pedig nem véletlen, hiszen a Csili ahhoz az életérzéshez köthető, amely a 60-as, 70-es éveket jellemezte; legenda, meghatározó pont volt a könnyűzenei életben. ?Fontos, hogy nemcsak a múltba nézünk, hanem előre is, nemcsak lezárunk, de valami új születésénél is jelen vagyunk? ? mondta. Az itt elhelyezett tábla annak állít emléket, hogy a Csili a hatvanas évektől kezdve évtizedekig a legkeresettebb koncert- és próbahelyszíne volt a hazai beat-, rock- és popzenekaroknak.

Szíjjártó Anita

Fotó: Kőmíves András