?Olyan idők, amelyek még a legkiválóbbak közül is nem egyet megroppantottak, kétségbeesésbe, önfeladásba, emigrációba vagy halálba sodortak. Ő azonban egész életében rendületlenül őrizte hitét, emberi méltóságát, hazafiságát, erkölcsiségét, alkotói tisztességét és költői hitelességét? ? fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy bár a történelmi idő nem egyszer fojtogatóvá sűrűsödött életében, Arany János kora mégis aranykor volt költészetben, a szellemi, művészeti és a tudományos életben. Rámutatott, hogy Arany Jánost szinte minden érdekelte: a festészet, a szobrászat, a színház világa, de zongorázott, gitározott és dalokat is írt, illetve verseket zenésített meg. Népdalgyűjteménye előtt pedig Kodály Zoltán is fejet hajtott.
Az államfő szerint Arany János a művészetnél csak egy valamit becsült jobban: az emberi tisztességet, ami számára egyet jelentett a hazafisággal, a haza bölcs, csendes és cselekvő szeretetével. Arany szerepe éppúgy megkerülhetetlen a magyar költészet, irodalmi élet megújításában, mint ahogy mérföldkőnek tekinthető Bolyai János munkássága a modern matematikai gondolkodásban, Széchenyi István szerepe az ország polgárosodásában vagy Deák Ferenc teljesítménye a politikában ? mondta. ?A mai napon ? Arany János születésének 200. évfordulóján ? kezdetét veszi az Aranykor címmel meghirdetett emlékév. Váljék mindannyiunk személyes élményévé minden róla szóló megemlékezés. Fedezzük fel újra Arany Jánost!? ? zárta beszédét a köztársasági elnök.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója rövid köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a színház, a színházi emberek is sokat köszönhetnek Arany Jánosnak. Kiemelte William Shakespeare drámáinak ?felülmúlhatatlan, örökérvényű? fordításait. Arról is beszélt, hogy nincs színészképzés Arany nélkül, mert az ő versei a legalkalmasabbak a beszéd tanítására. Szerinte minden fiatal magyar rendezőnek követendő példa, ahogy Arany János mesélt, ahogy balladáiban összesűrítette a történetet, valamint tanulandó műveinek drámaisága, zeneisége. A Nemzeti Színházban tartott ünnepi előadásra általános és középiskolák tanulóit, tanáraikat hívták meg a szervezők.
A méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker
Áder János szerint Arany János alakja azt üzeni az utókor számára, hogy a méltósággal, szerényen végzett munka is ér annyit, mint a zajos siker. A köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán nyitotta meg március 2-án, a költő születésének 200. évfordulóján az Arany-emlékév rendezvénysorozatát. Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: ?az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, csak ír ? de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük? ? fogalmazott a köztársasági elnök. Úgy vélte, érdemes közelebb lépni a Múzeum körúti szoborhoz és időt szánni a tanulmányozására. ?Mert közös jövőnk, a haza sorsa bizony nem csak az anyagi jóléten, a gazdasági fejlődésen, a nemzeti összterméken vagy látványos sikereinken múlik. Hanem azon is, hogy megbecsüljük-e nagyjaink teljesítményét, emlékezünk-e rájuk és tanulunk-e tőlük? Megfogadjuk Arany János intését, hogy a ?Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben?? Használjuk-e anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét?? ? mondta a nagyszalontai városháza nagytermében tartott rendezvényen Áder János.
Beszédében felidézte: amikor Arany Jánost 1867-ben felterjesztették a Szent István Rendre, nemcsak ő maga tiltakozott az uralkodó döntése ellen, de egy főrend is panaszt tett Andrássy Gyula miniszterelnöknél, mondván, ez a jeles kitüntetés addig csak igen magas rangúaknak járt. ?Az anekdota szerint Andrássy egy kérdéssel válaszolt: Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter?? Áder János úgy vélte, evilági halhatatlanságra csak alkotó ember képes. Olyan, aki műveiben, halála után is velünk marad, mert maradandót hozott létre. Megjegyezte: a költő kerülte a nyilvánosságot, óvatos aggodalommal tekintett a kéretlen népszerűségre, ?alkotó életével, visszahúzódó alkatával azonban mégis részesévé vált a 19. század legnagyobb vállalkozásának: a magyar nemzet újraalapításának?. Hozzátette: ez az új haza éppúgy épült Arany János költészetéből, mint a szabadság, a közteherviselés eszményéből vagy az iparosodás, a tulajdon, a fejlődés mindennapi valóságából.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, az emlékév egyházi fővédnöke Arany János szavaival kérte, hogy ?reménnyé váljon az emlékezet?. Úgy vélte, az Arany János lelkületét hordozó emberekre van szükség, és akkor nem kell félni a holnaptól, és a holnaputántól. ?Reményünk van, mert reménytelenek voltunk sokáig. Ehhez olyan emberek kellenek, akik hiszünk a feltámadásban. Krisztus feltámadásában és a magyar nemzet feltámadásában? ? fogalmazott Csűry István püspök. Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt a 12 évet idézte fel, amikor Arany János látta el az akadémia főtitkári tisztségét. Elmondta: fontos érdemei voltak abban, hogy az akadémia a magyar tudomány szervezőjévé vált. Az akadémia nagyszalontai kihelyezett ülése programjában többek között az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről szerepelnek tudományos előadások.
Forrás: MTI
