?Fontos és jó irány, ami 2010 óta zajlott a kulturális politikában. Azt szeretném folytatni, amit elődeim, Szőcs Géza és L. Simon László is elindítottak? ? jelentette ki az államtitkár, aki hangsúlyozta továbbá: ebben a ciklusban megy végbe a valódi kulturális rendszerváltozás, hiszen 2010-ig a magyar múzeumi és színházi világ jórészt ugyanabban a szervezeti, fenntartói struktúrában működött, mint 1990 előtt. ?Mikor arról beszélünk, hogy kulturális rendszerváltozásra volt szükség, akkor annak nemcsak kulturális változások képezik a részét”.

 

Halász János kitért a múzeumokat érintő jogszabály-módosítások jelentőségére: a megyei múzeumi hálózat felbomlásával, illetve azzal, hogy fenntartói jogok döntően az települési önkormányzatokhoz kerültek, új távlatok nyíltak a múzeumok helyi közösségekhez való kapcsolódásában. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szegényebb települések tartozásainak átvállalása után további segítséget nyújtanak, hiszen az önkormányzatok 910 millió forintot kapnak az általuk átvett intézmények működtetésére, az esetleges adósságok rendezésére. Halász János sikerként értékelte a vidéki közgyűjteményi hálózat átalakítását, amely következetes, működőképes rendszerként született újjá.

 

Az államtitkár kitért a Magyar Művészeti Akadémia szerepére is, amely az alaptörvény szerint autonóm igazgatási szerv lett. “Mikor arról beszélünk, hogy kulturális rendszerváltozásra volt szükség, akkor annak nemcsak a strukturális változások képezik részét, hanem a finanszírozási oldal is, ennek elemét képezi az MMA szerepének erősítése is” – jegyezte meg Halász János.

 

Az államtitkár említette, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot is érinthetik a változtatások. A legfőbb mozgatórugó, hogy kiszámítható legyen a finanszírozási rendszer. Ennek két alappillére van: a támogatásokat időben kell odaítélni, és gondoskodni kell arról, hogy biztonsággal kapják meg a pályázók.

 

A Műcsarnok helyzetét is vázolta interjújában az államtitkár: amennyiben a tárca indítványát elfogadja az Országgyűlés, akkor a kortárs kiállítóhely épületét “helyes és üdvözlendő” módon az állam az MMA tulajdonába adja. Halász János pozitívan tekint a jövőre: ?Adassék meg a lehetőség, hogy ezt a folyamatot végigvigyük, azt követően pedig, remélem, nem a művészek, hanem majd a művek vitatkoznak egymással”.

 

Halász János elmondta, hogy a tárcához érkezett egy beadvány, amely az Ernst Múzeumból fotográfiai központot hozna létre. Az államtitkár szerint a döntés meghozatala előtt mérlegelni kell, hogyan illene ez az ötlet a városligeti múzeumi negyed koncepciójába.

 

Az államtitkár kitért a Magyar Természettudományos Múzeum és a Ludwig Múzeum igazgatói pályázataira is. A MTTM igazgatói pályázatát február 20-án írták ki, a Ludwig Múzeum vezetői pozíciójára pedig február 29-étől lehet pályázni. A döntés mindkét pozíció esetében később várható.

 

Halász János fontos feladatként tekint a kortárs magyar művészet reprezentációjára is. “Az NKA-n keresztül eddig is támogattuk a magángalériák külföldi vásárokon való részvételét, és azt szeretném, ha ezt programszerűbben tennénk; párbeszéd során kell kialakítanunk valamilyen átfogó tervet. Nem biztos, hogy ez egy éven belül sikerülni fog, de szeretném ezt a munkát elkezdeni” – árulta el.

halasz

Az Iparművészeti Múzeummal kapcsolatban emlékeztetett, hogy az épület rekonstrukciójára már odaítéltek 250 millió forintot. Ez az összeg 140 millió forinttal bővült, hiszen egy nemzetközi tervpályázaton ekkora összeget kapott a múzeum a kiviteli tervek elkészítésére.

 

Az Országgyűlés kedden szavazta meg, hogy a Kossuth-, és Széchenyi-díj összege emelkedjen. Halász János azzal magyarázta a megszületett döntést, hogy meg szerették volna állítani a díj elértéktelenedését, emiatt kevesebb, de magasabb presztízsű elismerést adnak át a későbbiekben.

Az államtitkár elmondta, hogy a régész szakmai szervezetek tiltakozása ellenére nem kívánnak hozzányúlni a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások nemrég megváltoztatott szabályozásához.

 

Halász János a vidéki közművelődés finanszírozására is kitért. A Vidékfejlesztési Minisztérium Integrált Közösségi Szolgáltató Tér programjában több mint 600 kis közösségi tér jött létre, az Emmi pedig 1 milliárd forintos pályázattal segít ezeket az intézményeket tartalommal, programokkal megtölteni.

 

Az art mozik finanszírozására is kitért az államtitkár. Megjegyezte, hogy a megváltozott mozizási szokások miatt került nehéz helyzetbe ez a terület. A digitális átállás segíthet a moziknak új lendületet adni, ehhez 100 millió forinttal járul hozzá a tárca.

 

A Seuso- ügyben akormányzat álláspontja nem változott: Magyarország nem mond le ezekről a kincsekről. “Nemrégen megjelent egy magyar tanulmánykötet, és remélem, hogy ez majd újabb lendületet ad az ügynek. Zelnik István műgyűjtő ajánlata zsákutca lett volna” – mondta Halász János.

 

(Forrás: Kultúra.hu)

(Fotó: 168ora.hu)