Balog Zoltán elmondta, a magyar népi kultúrában elszakíthatatlanul egymásra talált Budapest, a vidéki Magyarország és a Kárpát-medencei magyar vidék. Egymásra találtak továbbá az idősek és fiatalok, az adatközlők, és azok, akik ezt a kultúrát tudományosan feldolgozzák és bemutatják. ?Nem szabad hagynunk, hogy ezt a köteléket bárki is szétszakítsa. A paraszti, falusi, vidéki kultúra olyan rang, olyan megjelölés, amelyre büszkének kell lennünk. Ennek a kultúrának a motívumai ott vannak a kortárs magyar irodalomban, zenében, táncban, iparművészetben, építészetben, és magában a divatban is? ? tette hozzá.
Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy úgy is lehet modernizálni, úgy is lehet 21. századinak lenni, hogy közben nem törik meg a népi kultúrának a folyama. ?Ma a nemzetet már nem ágyúval, hanem kultúrával kell oltalmazni. Népművészettel, szellemi, lelki erőkkel. A mai díjazottak művészetükkel azt üzenik, hogy a 21. században is van helye, van értelme a népművészetnek, azért, mert ma, és holnap is képes örömet okozni. A népművészet a 21. században is élni tanít. Köszönjük a díjazottaknak, hogy fenntartják és továbbadják? ? mondta beszédében a tárcavezető.
A Népművészet Mestere díjat azok a nem hivatásos alkotók kaphatják meg, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságukban kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet (tárgyalkotó népi kézművesség, néptánc, népzene, népmese, hagyományőrzés) területén.
Balog Zoltán a magyar kormány nevében Népművészet Mestere díjat adományozot:
Csiszár Aladár, a magyarországi táncházak, táborok rendszeresen meghívott adatközlője, napjainkig a jobbágytelki Marosszéki Népzene- és Néptánctábor hegedűoktatója részére,
Fodor János, az erdélyi Mezőség tánckultúráját és néphagyományait kiválóan ismerő táncos, énekes és tanítómester részére,
Gaál János, a Néprajzi Múzeum Egyházi- és Bútorgyűjteményének restaurátora, famennyezet-készítő részére,
Holecz Ferencné Gyepes Ilona énekes, a Nyitra-vidéki Zoboralja magyar nyelvsziget helyi népdalkincseinek, különösen balladáinak gyűjtője és megőrzője részére,
Horváth Elek, a magyar népzene egyik meghatározó adatközlője, a reneszánsz korig visszanyúló magyar zenei hagyomány, őrzője, előadója és terjesztője részére,
Kanalas János kosárfonó népi iparművész, oktató részére,
Porkoláb Ferenc szűrrátét-készítő népi iparművész részére,
Reszeginé Nagy Mária szalmafonó népi iparművész részére,
Sebestyén István bukovinai székely mesemondó, népdalénekes részére,
Szabó Ferencné Balázs Róza a válaszúti magyar, román, cigány néptánc- és népdalkincs ápolója, megőrzője részére.
