Szucs-Szabo-Vidnyanszky-Siklos
Szűcs Nelli, Szabó Csaba, Vidnyánszky Attila, Siklós Mária

 

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kiemelte, hogy a levéltár Szent Istvántól napjainkig őriz dokumentumokat, mintegy 300 kilométernyi iratanyagot. Ennél szélesebb tárhelye a nemzet kultúrájának, identitásának, történetének, politikájának, művelődésének nincsen ? fogalmazott.

 

A közös munka első állomása szeptember 21-én, a Nemzeti Színház nyílt napján megnyíló kiállítás lesz. A tárlaton a Nemzeti Színház 1837-es épületének megvalósult és meg nem valósult tervpályázatainak dokumentumait mutatják be, hogy megjelenítsék a Nemzeti Színház keletkezéstörténetét.

Nemzeti_Szinhaz_staj_alairas
Szabó Csaba és Vidnyánszky Attila

 

Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója elmondta, hogy a Nemzeti Színház egy-egy bemutatójához kötődően újabb és újabb anyagokat fognak bemutatni. Az együttműködés nyomán létrejövő kiállítások folyamatosan láthatók lesznek a színházban. Évadonként két nagyobb közös tárlatot terveznek.

 

A Nemzeti Színház igazgatója az emlékezés fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy az elmúlt években többek között felállították Németh Antal rendező, színházigazgató szobrát, Bessenyei Ferenc és Psota Irén tiszteletére pedig emléktáblát avattak. Terveik között szerepel, hogy egy reprezentatív, többnyelvű kiadványt készítsenek a Nemzeti Színház épületeiről.

 

Berettyan_Sandor_Szucs_Nelli
Berettyán Sándor és Szűcs Nelli

Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház művésznője, aki két előadásra hívta fel a figyelmet: Tóth Auguszta művésznő Mezei Máriáról, jómaga pedig Fedák Sáriról készített önálló estet, hogy ne hagyják feledésbe merülni nagyszerű színészelődeik emlékét.

Berettyán Sándor színművész egy kedves történeten keresztül jelenítette meg, hogy mit is jelent számára a nemzet színházában fellépni estéről estére. Egy alkalommal a győri színház érkezett vendégjátékra. Az előadás végeztével egy idősebb színész leállította a tapsot, és meghatottan köszönte meg a lehetőséget, hogy életében először felléphetett a Nemzeti Színház színpadán. Berettyán ezután az élmény után még inkább átérezte kivételezett helyzetét, amelynek igyekszik minden este méltó módon megfelelni.

okirat_2

Siklós Mária, a Nemzeti Színház Bajor Gizi parkban álló épületének tervezője elmondta: leginkább a történetiség inspirálta, vezette. A múltnak benne kell lennie az épületben. Egy színházépületben benne kell, hogy legyen az egész színházépítészet, és ezt szándékom szerint az épület tükrözi is ? tette hozzá. Az építész az eseményen a Nemzeti Színház 2002-ben megnyitott épületének eredeti terveit felajánlotta a levéltárnak.

A sajtótájékoztató egy igazi kuriózummal is szolgált: a Nemzeti Levéltár igazgatója magával hozta az 1840. évi törvények kézzel írott kódexét, amelyben az 1837-ben alapított Pesti Magyar Színházat átkeresztelik Nemzeti Színházzá, és a felépítésére jelentős összeget ? 450 000 Ft-ot ? szavazott meg az akkori Országgyűlés.

MTI/Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu