Az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója ismertette a mostanáig megvalósult fejlesztéseket. ?A KultúrBónusz nevű kísérleti program céljai közt egyaránt megtalálható a kulturális alapellátás kiterjesztése, illetve a múzeumi élményközpontú oktatási programok közoktatási alkalmazásának növelése? ? fejtette ki. ?Az EFOP programok közül a miénk teljesít legjobban, azon vagyunk, hogy a jövőben is sikereket érjünk el, és további eredményeket mutassunk fel? ? hangsúlyozta.
Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója megemlítette, hogy Magyarországon jelenleg a könyvtári szolgáltatás közel kétmillió polgárt érint. ?Azon kívül, hogy olvasásra és kölcsönzésre használjuk, közösségi térként is működik a könyvtár? ? hangsúlyozta. ?A fejlesztési programokban megjelenik a tanulási módszertan és a helyes internethasználat is? ? tette hozzá.
A Kultúra.hu kérdésére Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy körülbelül 350 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Kitért arra is, hogy ebből az összegből finanszírozzák azokat a típusú projekteket, amelyek a nagy szociális intézmények kiváltási folyamatait igyekeznek előmozdítani, valamint a 0-3 éves kor közötti korosztályt megcélzó Gyerekesély programot is. ?A következő időszakban is arra törekszünk, hogy a humán erőforrásfejlesztési területeken ne csökkenjenek a forrásaink, és úgy néz ki, erre minden esélyünk megvan? ? jelentette ki, majd hozzátette, számtalan alkalommal ellátogatott a hátrányos helyzetű térségekbe, és azt tapasztalta, hogy egy-egy uniós fejlesztés nagy hatást gyakorol az egyének életére.
?Azt gondolom, hogy a humán erőforrásfejlesztések komplexitása megmutatja, hogy valamilyen kulturális területen elvégzett fejlesztés hogyan tud ahhoz hozzájárulni, hogy akár az oktatásban is hasznosuljanak az elért eredmények. Lehetséges, hogy egy-egy gyermeket meg tudunk fogni a magyar kultúra értékeinek megmutatásán keresztül, hogy a későbbiekben ne döntsön úgy, végleg elhagyja az iskolát? ? válaszolta arra a felvetésre, képes-e a kultúra pozitívan változtatni a leszakadó társadalmi csoportok életkörülményein és hozzáállásán. Kiemelte, az iskolaelhagyás megakadályozásában nem egy program nyújt megoldást, hanem számos olyan köznevelési projekt létezik, amely mindenekelőtt a tanárokra fókuszál ? a cél, hogy felismerjék, ha valamelyik diákot az iskolaelhagyás fenyegeti, és közbeléphessenek a megfelelő eszközökkel.
Cseri Miklós megemlítette, hogy a harminchat hónapig tartó program 2020 januárjában zárul. ?Mostanáig négy alaptémában végeztük el a módszertani fejlesztéseknek hívott kutatásokat, emellett tizenkilenc mintaprojektet dolgoztunk ki, amelyeket más intézmények határon innen és túl minden további nélkül átvehetnek.? Az egyik program például arról szól, hogy a családok együtt látogathatják meg a kedvezményes konstrukciókon belül a különféle múzeumokat, hogy a kultúrához való hozzáférés minél szélesebb körben elterjedhessen.
?Az utolsó etap alapvetően már a disszemináció. Kifelé kell terjeszteni az alapkutatások és feltárások alatt megszerzett tudást, ebben a negyvenegy fős múzeumi koordinátori hálózat nyújt segítséget. Ez azt jelenti, hogy megyénként minimum két skanzenszerű intézmény katalizátorként működik a különböző megyei jogú városi múzeumokban? ? emelte ki. Szerinte a kultúra működhet húzóágazatként, azonban be kell látnia mindenkinek, hogy a kultúra nem rögtön termel profitot. ?Ha viszont forintosítjuk a kultúra által képviselt értékeket, akkor óriási haszonról beszélhetünk. Nem véletlenül mondja sok nyugat-európai szociológus, hogy a kultúra sok esetben akár a második-harmadik helyre is feljöhet az iparágak között, de ennek eléréséhez még rengeteg forrásbevonásra van szükség, mert alighanem a humán erőforrás a legdrágább? ? emelte ki.
A múzeumi és könyvtári komponensből álló projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Széchenyi 2020 programon belül.
A képek forrása a Facebook.
Ayhan Gökhan
