?A kulturális projektek tekintetében csekély a magán, illetve a tartományi támogatások mértéke Ausztriában, ahol 2007-ben alakult ki a jelenlegi rendszer? ? kezdte Gerhard Kowar, az osztrák KulturKontakt Austria igazgatója, aki hozzátette: a kulturális területre 2011-ben 330, 2012-ben 350, a művészeti területre pedig 90, majd 92 millió eurót költöttek.
A vezető elmondta: súlyos helyzetben vannak az osztrák kulturális intézmények, hiába csökkent ugyanis Európa-szerte a kiadások mértéke 20-30 százalékkal, az országban ugyanez nem tapasztalható meg. Persze ez jelentősen függ attól, hogy a politika mely területeket kívánja finanszírozni.
?Az évek során kibővültek azok a programok, melyekkel foglalkozunk. A legújabb, de immár legnagyobb területet képviseli a művészeti oktatás támogatása. Forrásokhoz juthatnak ugyanis az intézményünkön keresztül azok, akik tanórákat tartanak a művészeti produktumok alaposabb megismerésére? ? jegyezte meg Gerhard Kowar.
Az intézmény feladatai közé tartozik immár a művészeti rezidensprogram is, amely az Ausztriába érkezett művészeket kívánja támogatni. A rezidensek azonban amellett, hogy az országot magát szépnek találják, nem gondolják ideális helynek, ha egy kiállítás megszervezéséről van szó. A programmal továbbá jelentősen nőtt az infrastrukturális és bérkiadások mértéke, ami azonban nem áll összhangban a forrásokkal. A másik jelentős gond, hogy a kulturális programok közönsége az idősebb generáció tagjai közül kerül ki, ezért fontos lenne azok felé nyitni, akiket eddig talán még soha nem értek el ? hangsúlyozta az elnök.
A rendszerváltás éve, 1989 után Bulgáriában a legfontosabb célkitűzést a kultúra decentralizálása jelentette, ezen belül is az állam szerepének megváltoztatása, azaz, hogy a tulajdonosból szabályozó szerv legyen ? magyarázta Julia Georgieva, a bolgár Nemzeti Kulturális Alap főtanácsadója, aki hangsúlyozta, mivel 2019-ben az országban székel majd Európa kulturális fővárosa, ezzel kapcsolatban is számos tevékenységet támogatnak jelenleg. ?Bízunk abban, hogy ez nemcsak arról az időszakról szól, amíg ebben a minőségben létezik egy bolgár város, hanem hosszú távú,előremutató projektekről beszélhetünk? ? jegyezte meg Georgieva.
A főtanácsadó kifejtette: a rendszerváltás előtti rossz tapasztalatok miatt nagyon nehéz meggyőzni bárkit, hogy a kultúrába fektessen bele: kis, alternatív projekteket is szeretnének támogatni, de ezekre nincs példa. Nagy volumenű kezdeményezésekben azonban részt vesznek: ?most építjük a bulgár Louvre-t, amely majd a vizuális művészetek központja lesz? ? mondta.
Julia Georgieva a fő forrásokra is kitért: az állami költségvetés mellett a szerzői jogdíjakból befolyó összeg egy részét is ők kapják, egyéb bevételeik azonban nem számottevőek.
?2010-ben ötven százalékkal csökkent a költségvetés, majd újabb harminc százalékkal kevesebbet kaptunk az államtól? ? vázolta fel a nehézségekkel teli helyzetet a bolgár szervezet tagja. A főtanácsadó hangsúlyozta: a minőség és mennyiség együttes növelésének jegyében szervezik közönségprogramjukat, amely a fogyasztók ?nevelését? célozza meg. "A legkülönbözőbb korosztályokat kívánjuk elérni,például azzal, hogy oktatási modellekbe is bevezetjük és kifejlesztjük a kortárs művészettel kapcsolatos promóciós tevékenységeket? ? mondta.
Civil szervezetek és kortárs művészet
Dea Vidovic a horvátországi Új Kultúra Alapítvány igazgatója szintén a kultúra finanszírozás forrásainak csökkenéséről beszélt a legfőbb problémák között. A vezető elmondta: a kulturális költségvetés legnagyobb része még mindig az állami intézményeknek jut, kevés a pénz a többi szektor számára, például a civil szervezetek, magáncégek tevékenységének támogatására.
Az alapítvány nem feleltethető meg magyar szervezetnek: ?új alany, új szereplő a kultúrában ?pályázati forrásokat biztosító szervezet, miközben operatív alapítványként is működik? ? fogalmazott Vidovoc, aki felhívta a figyelmet arra: 2012-ben 0,64 százaléka volt a kultúra finanszírozása a teljes állami költségvetésnek.
Ennek oka többek között ? fejtette ki az igazgató ? , hogy a természetvédelem már nem a kulturális minisztériumhoz tartozik: ez 7 százalékát tette ki a költségvetésnek, ha ezt nem vesszük figyelembe akkor valamivel alacsonyabb, 4,5 százalékos csökkenésről számolhatnak be. Így Horvátországban szintén a nemzeti szerencsejáték bevételének bizonyos százaléka jelenleg a legfontosabb pénzügyi forrás.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezetek fontos szerepet játszottak a kultúra fellendülésében, munkájukkal kortárs művészeti gyakorlatokat terjesztettek, hozzájárultak a mai kultúra és társadalom fejlődéséhez, a kritikus öntudat kialakításához, illetve olyan területek bevonását ösztönözték, amelyet korábban marginálisnak tekintettek Horvátországban.
?A rendszer még ma sem képes arra, hogy támogassa a feltörekvő egyéneket, és ugyanúgy reagáljon az egyedi igényekre, illetve infrastrukturális elvárásokat sem tud kialakítani: vannak marginális és középpontban elhelyezkedő személyek és intézmények? ? jegyezte meg Dea Vidovic.
Éttermek és új népművészek ? Románia plusz forrásai
A román Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2005-ben alakult, és a hazánkban működő szervezethez hasonlóan a brit rendszert vette alapul ? mondta el Narcis Afrasinei főigazgató. Az alap bevételi forrásai között szerepel például részesedés olyan vállalkozások jövedelméből, amelyek aukción értékesítik a kulturális javakat, illetve olyan ingatlanügynökségek bevételéből, amelyek kulturális örökségeket adnak el. Öt százalékot nyernek emellett azoktól, akik népművészeti tárgyakat árusítanak: ez a különleges adó azokra vonatkozik, aki iparágat fejlesztettek az ?új folklórból?.
Romániában emellett azok az éttermek is bevételt jelentenek az igazgatóságnak, akik kulturális, történelmi helyszíneken üzemeltetik vállalkozásukat, és a turisták száma miatt nagyobb jövedelemre tehetnek szert.
Narcis Afrasinei kiemelte: esetükben szintén a lottó jelentett lényeges többletforrást, azonban ezt csak 2011-2012-ben kapták meg, így ismét nehézségekkel küzdenek. A szomszédos országban szintén nagy figyelmet szentelnek a civil szervezetek finanszírozására: erről 11 tagú tanács dönt, amelybe kisebbségi ? egy magyar, és egy német ? tagot is delegálnak. A román kulturális szervezet jelenleg teljes intézményi átszervezésre készül ? jegyezte meg az igazgató.
