Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján 11 országgal (Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emirátusok, Franciaország, Katar, Mongólia, Marokkó, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria) eddig is szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé a magyar és az osztrák solymászat hagyománya most közösen csatlakozott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete illetékes kormányközi bizottsága határozata alapján.
A szervezet négynapos ülése keretében 2012. december 5-én a matyó hímzés már felkerült az emberiség szellemi örökségének reprezentatív listájára, így idén két magyar elemmel gazdagodott a rangos elismerést jelentő, szokásokat és hagyományokat tartalmazó lista, amelyre idén összesen 36 jelölés adtak be a tagállamok. ?Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nagy örömmel fogadta, hogy a magyar solymászatot mint élő emberi örökség elemet felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára? ? közölte az Emmi sajtó- és kommunikációs főosztálya 2012. december 6-án az MTI-vel. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a párizsi döntések jelentőségéről szakértők jelenlétében pénteken tart sajtótájékoztatót Budapesten.
A magyar solymászat sajátos életformát és közösséget is jelent, amelynek középpontjában a ragadozó madárral való vadászat áll. Beletartozik a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, illetve a hagyományos solymászati felszerelések elkészítése, használata, a solymászmúlt hagyományainak ápolása is. A magyar pályázat kiemelte, hogy a solymászat végigvonul a magyar történelmen, királyok, uralkodók űzték, és egészen a 17. századig meghatározó szerepe volt, de máig fennmaradt Magyarországon. Az UNESCO szellemi kulturális örökségre vonatkozó listáin négyre bővült a magyar elemek száma. A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel a reprezentatív listán, tavaly pedig a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.
A tagországoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket. Fotókat és egy tízperces filmet is szükséges mellékelni, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi; a magyar kulturális kormányzat 2011 tavaszán terjesztette fel a matyó hímzést és a solymászat hagyományát a reprezentatív listára. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat ? szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
Az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága hétfőtől ülésezik a szervezet párizsi székhelyén, hogy megvizsgálja a különböző listákra ? a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség listájára, illetve a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe ? érkezett mintegy kilencven jelölést.
(Forrás: MTI)
(Fotó: programturizmus.hu)
