Az államtitkár hozzátette: a kiadvány összefoglalja és közzéteszi azokat a legfontosabb paramétereket, amelyek mentén az ország vezetése a hagyományőrzés eredményességét elképzelni tudja, s annak megvalósítására garanciát vállal.
Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész úgy vélte, hogy a hagyományos kultúrára sokszoros támogatás jut az utóbbi időkben. Szerinte a népzenével foglalkozó zenészek egyik kiemelt feladata, hogy tanítsák és vigyék a népzene értékeit szerte a világban.
A Magyarország, az élő hagyományok hazája című kiadvány többek között arról ad tájékoztatást, milyen fejlesztések mentek végbe az elmúlt időszakban a népművészetet érintő területeken. A kormány által indított Csoóri Sándor Program az eddigi legnagyobb népművészeti támogatási program. Hasonló figyelmet érdemel a Muzsikáló Magyarország címen megvalósult terv, amely egy régi tradíció, az éttermi cigányzene feltámasztására tett kedvező kísérletet.
?A mostani táncháztalálkozóra is százával érkezik a közönség, kíváncsi az itt történő eseményekre, a vásáron beszerzett népi ruhadarabokat pedig nem szégyelli viselni a mindennapokon. A hagyományőrzés élő kultúrává, a társadalom szerves részévé vált? ? mondta.
?Hagyományaink megtartásával innovatívak maradhatunk, nyitottsággal fordulhatunk az újdonságok felé anélkül, hogy bármit is kizárnánk a világból. Gyökereink szilárd alapot adnak, őseink tudásában kapaszkodót találunk, így semmi nem zökkenthet ki bennünket az utunkon? ? magyarázta.
A felvetésre, hogy Európa más országaiban miért lehet érdekes a magyar néphagyomány, Fekete Péter azt válaszolta, hogy mindig érdemes törekednünk más népek kultúrájának alapos megismerésére. Példaként megemlítette Both Miklós zeneszerzőt és társait, akik népzenei kutatásokat végeztek Ukrajnában, hogy az ukrán népzenét összevethessék a magyarral.
A kiadvány itt érhető el.
Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu
