A Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum korszerűsítésére és funkcióbővítésére összesen mintegy 1 milliárd 955 millió forintot költhet a helyhatóság. Ebből az uniós támogatás meghaladja az 1 milliárd 684 millió forintot, ez a költségek 86,12 százalékát teszi ki.
A munkálatok, amelyek még az idén befejeződnek, a művelődési központ mellett érintik a szomszédos Kodály Zoltán Zeneiskola egy részét, továbbá a Városi Galéria, a Pál Gyula Kiállítóterem és a Kölyökvár épületét is.
A rekonstrukcióval az épületek közművelődési, kiállítói és szórakoztatói funkciója tovább bővül. Kialakítanak például több mint 1700 négyzetméter közösségi és 1100 négyzetméter multifunkcionális teret. Különböző rendezvények tartására létesítenek egy majdnem 700 négyzetméteres úgynevezett mobil teret. A rekonstrukció természetesen érinti a kiszolgálóhelyiségeket is.
A pályázatban az önkormányzat vállalta, hogy a funkcióbővítés után is megőrzi arculatát a művelődési központ épülete, amely Nyíregyháza jelképévé vált és helyi védelem alatt is áll.
A Bán Ferenc építész által tervezett nyíregyházi művelődési központ a posztmodern kor legprogresszívebbnek tartott középülete. Az építészeti mozgalom az 1960-as években indult. A japán Kurokawa nevével fémjelzett irányzat a jövő városát flexibilis, nagyméretű, ám egységes modulokból álló építmények hálózataként képzelte el.
A nyíregyházi épület is egy ilyen modulként, monumentális, szabad, játékos idomként készült. A nagy tömegű, de nem tömbrendszerű, inkább légies épület alig támaszkodik a földre, látványa alapján két széles lépcsősorral kapcsolódik a talajhoz, megjelenése a lebegés látszatát kelti. Az épület elhelyezkedésével is szembe szállt a kor akkori rendjével, a városközpontban szabadon, "szoborszerűen" áll.
