A magyar neoavantgárd képzőművészet egyik legjelentősebb egyénisége, Pauer Gyula szobrász, konceptuális és performanszművész, látványtervező 1941-ben született Budapesten. Az 1960-as évek elején a Képzőművészeti Alap kivitelező stúdiójában, majd 1966-tól a Magyar Filmgyárban dolgozott. Az 1970-es évektől számos vidéki és budapesti színháznál vállalt díszlettervezői feladatokat. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Szcenikai Tanszékén 1990-től, majd 1994-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.
Munkásságát, melyre a konceptuális művészet, a minimal art és a pop art egyaránt hatott, többek közt Munkácsy Mihály-díjjal (1993) és Kossuth-díjjal ismerték el (2005). Munkáit számos külföldi galériában (Musée d'Art Moderne, Párizs; The Art Gallery of New South Wales, Sydney; Olimpiai Park, Szöul) kiállították. Életmű-kiállítását 2005-ben rendezte meg a Műcsarnok. Legismertebb műve A cipők a Duna-parton című emlékhely a budapesti Széchenyi rakparton.
Pauer Gyula 2012. október 8-án hunyt el hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 72. évében. Temetése 2012. október 26-án, pénteken 14 órakor lesz a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a katolikus egyház szertartása szerint. Pauer Gyulát az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
(Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság)
(Fotó: hetivalasz.hu)
