A konferenciát a Cselekvő közösségek ? aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt keretében rendezik meg, amely a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával. A projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg a Széchenyi 2020 program keretében, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatással
Köszöntő beszédében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke kiemelte, a kézművesipar reneszánsza, megújulása kezdődik szerte a világban, ezt szolgálni a Kárpát-medencében a nemzeti művelődés kötelessége.
Az ember csak olyan közösségben élhet boldogan, mely aktív és cselekvő ? mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára megnyitó beszédében. Úgy fogalmazott, olyan közösségben jó lenni, amelyik nem csak sodródik az árral, hanem tesz is magáért, meg tudja fogalmazni a kérdéseit, a problémáit, melyekre szüntelenül választ és megoldást keres. Az államtitkár rámutatott, pontosan úgy, ahogyan a most kezdődő konferencia címe is kijelöli a kulcsfogalmakat ?Cselekvő közösségek ? Aktív közösségi szerepvállalás?.
Závogyán Magdolna, az NMI Művelődési Intézet ügyvezetője beszédében a projekt kiemelkedő eredményeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta: a Művelődési Intézet szakértői tevékenyen részt vettek az intézmények közösségi részvételen alapuló folyamatainak előkészítésében, kidolgozásában. A helyi, öntevékeny aktív közösségek képezik a társadalom éltető kovászát, erős közösségek nélkül nincs erős nemzet.
Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója ismertette a múzeum szerteágazó feladatrendszerének közösségi részvételen alapuló, hálózatos működését, és kiemelte, hogy az uniós finanszírozású Cselekvő közösségek projekt során a múzeum társadalmi beágyazottsága tovább erősödött.
Dr. Tüske László, az Országos Széchényi könyvtár főigazgatója megállapította, hogy a kutatások, szakmai találkozók eredményei azt mutatják, a jól működő könyvtári rendszer a dinamikusan változó környezetben is erős, rugalmas és innovatív. A könyvtárak működésük számos területén ügyelnek arra, hogy szolgáltatásaikat a település és a közösségek igényeinek megfelelően alakítsák. E tudatos törekvéssel a működés magasabb szintre emelkedik, hiszen tervezetten nyílik lehetőség a település lakóival, közösségeivel történő konzultációra, majd együttműködésre, azaz a cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalására.
A konferencia témája szorosan kapcsolódik a Cselekvő közösségek címet viselő, hároméves, országos projekt célkitűzéseihez, fókuszba helyezi a közösségépítést és -fejlesztést, az intézmények közösségi alapon való működtetését, valamint az esélyegyenlőség és az önkéntesség fő irányvonalait, módszertani lehetőségeit. A szervezők kiemelt célja, hogy a projekt során létrejött jó gyakorlatokon keresztül alkalmazható és fenntartható példákat mutassanak be mindhárom ? a közművelődési, a múzeumi és a könyvtári ? szakterületen. A rendezvényen az előadások, workshopok, kerekasztal-beszélgetések során áttekintik a Cselekvő közösségek projekt eredményeit, valamint javaslatokat, ajánlásokat fogalmaznak meg a szakemberek a projekt folyamán megszületett közösségi aktivitások hosszútávú fenntartására és továbbfejlesztésére.
A hároméves program résztvevői számára fontos cél a külföldi tapasztalatok megismerése és egy új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása az intézményekkel és a civil szervezetekkel.
A konferencia előadói a könyvtári, a múzeumi és a közművelődési szakterületek elismert hazai és külföldi szakemberei, akik saját közösségfejlesztő tevékenységüket mutatják be, elősegítve a további partneri együttműködések kialakítását.
Jó gyakorlatként szerepel a programban többek között a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény is. A 3200 körüli főt számláló kisvárosnak kulturális kínálat tekintetében nem könnyű felvennie a versenyt a közeli nagyobb városokkal, de Közösségi Házával, amely nyitva áll a lakosság és a civil szervezetek számára is, valamint kulturális szakembereinek munkájával és összetartásával mégis jó példaként szolgál.
A Somogy megyei Mesztegnyőn a közösségi, kulturális élet megalapozásáért a ?falu lámpása" Kövesdi Tiborné tett nagyon sokat, aki 40 év aktív tanítói tevékenysége mellett segítette a település közösségi formálódását. Az elköteleződés és hivatásszerű közreműködés, a település adottságai, helyi cselekvő közösségek létrehozása, eredeti ötletek, az önkéntesség, a közösségi művelődés intézményei, kapcsolati tőke mind kelletek ahhoz, hogy Mesztegnyő ma jó gyakorlatként szolgálhasson a kisebb közösségek számára.
A kétnapos program során előadásokon, szekcióüléseken és kerekasztal-beszélgetéseken ismerkedhetnek a résztvevők a hazai és európai kulturális, közművelődési intézmények közösségfejlesztő gyakorlataival. A konferencián többek mellett Mogens Godballe, a dániai Nordfyns Folkeh?jskole igazgatója, a Népfőiskolák Európában egykor és ma témában tart előadást; Piotr Malak, a Wroclaw-i Egyetem adjunktusa a Digitális könyvtár az idősebbek számára ? a digitális kirekesztés elleni küzdelem módjairól beszél, míg Carl Gustav Johannsen, a Koppenhágai Egyetem professor emeritusa A közkönyvtárakkal való partnerségek tapasztalatai című előadásában mutatja be eredményeit.
A 2016. szeptemberben indult, Cselekvő közösségek ? aktív közösségi szerepvállalás hároméves projekt átfogó célja, hogy a kulturális intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre.
Fotók: Kiss Mónika
