Az olasz reneszánsz nagy mestereinek művészetét bemutató tárlatnak a Szépművészeti Múzeum nemrég megújult kiállítóterei adnak otthont ? emlékeztetett a fesztiválindító kiállítás megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós felidézte: a BTF immár 38 éve vonultatja fel a magyar és nemzetközi kultúra kincseit, a fesztiválnak köszönhetően pedig a következő 18 napban ismét ?Budapestre szegeződik a világ szeme".
Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta, hogy Michelangelo monumentális életműve mintegy 500 év távlatából is példát mutat a ma művészeinek.
A városvezető kiemelte a BTF programjainak szinte zavarbaejtő bőségét: április 22-ig több mint 40 helyszínen csaknem 150 program, számos világsztár fellépése várja a közönséget.
Káel Csaba, a fesztivált szervező Operatív Testület elnöke hozzátette, hogy a BTF kiállításai a magyar és a nemzetközi képzőművészet nagy alakjainak munkáit vonultatják fel. A most nyíló tárlaton húsz remek kortársával együtt láthatóak Michelangelo munkái ? emelte ki. Baán Teodóra, Operatív Testület tagja a fesztivál turizmusra gyakorolt jelentős hatását méltatta.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Magyarországon először mutatja be tárlat Michelangelo művészetét, ráadásul nem sokkal a múzeum Leonardo-kiállítását követően.
Marzia Faietti, a firenzei Uffizi Képtár Grafikai Gyűjteményének igazgatója emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben a világ több nagy múzeuma is kiállítást szentelt Michelangelo művészetének. Komoly kihívás tehát Michelangelo rajzművészetét új nézőpontból megközelíteni, a Szépművészeti Múzeum munkatársai azonban mégis kiválóan megoldották ezt a feladatot ? jegyezte meg.
Kárpáti Zoltán kurátor elmondta, hogy a tárlat fókuszában a reneszánsz képzőművészetét leginkább foglalkoztató téma: az emberi test ábrázolása áll. ?A kiállítás egyrészt megmutatja Michelangelónak a kor művészeire gyakorolt hatását, másrészt bemutatja a kevéssé szerencsés, de figyelmet érdemlő művészeket is" ? mondta.
Megtudtuk: a kor nagy művészei ritkán rajzoltak élő akt után, zömmel szobormodellek, fabábuk voltak a segítségükre. Michelangelo nyolc korai rajza ismert, ebből most három tekinthető meg a tárlaton. Paranoiásan kezelte a rajzait, közülük sokat elégetett. Erről levelezéséből szerezhetünk tudomást.
Mint a kurátor mesélte, Michelangelo legendája már életében megszületett, és a reneszánsz ikonikus művésze mindent meg is tett ezért: a brandépítés sikeresen ment neki.
?A kor egyik leggazdagabb művészének számított, és halála után töméntelen mennyiségű pénz és földbirtok maradt" ? tette hozzá.
A közhiedelemmel ellentétben Michelangelo nem egymaga festette ki a Sixtus-kápolnát, az óriási munkához legalább 15-20 emberre volt szükség. Élete utolsó harminc évében keveset dolgozott. Egyik utolsó remeklése a tárlaton is látható, vallásos tematikájú rajza, amely szintén aktot ábrázol, és feltehetően már remegő kézzel készítette.
A június 30-ig megtekinthető kiállításra Michelangelo harminc alaktanulmányát kölcsönözték a világ legrangosabb gyűjteményeiből, többek között a londoni British Museumból, a firenzei Uffiziből és a Casa Buonarrotiból, a párizsi Louvre-ból, a bécsi Albertinából és a haarlemi Teylers Museumból.
Forrás: MTI/Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu
