Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a HM és a Zrínyi-hagyományok ápolásában érintett települések, múzeumok által szervezett eseményen újságíróknak azt mondta: Zrínyi Miklós igazi példakép a magyar katonáknak, nevéhez különleges műveletek, különleges erők fűződnek, amelyek ma modern formában egyre inkább felértékelődnek a terrorellenes küzdelemben.

„Nem véletlen, hogy Zrínyiről oktatási intézményeket, programokat neveztek el, Magyarország legnagyobb haderőfejlesztési programja, a Zrínyi 2026 is az ő nevét viseli” – mutatott rá.

Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának volt igazgatója arról szólt, hogy Zrínyi-újvár a hadtudóshoz köthető egyetlen magyarországi épített emlék, amely a magyar királyság és a török birodalom határán fontos szerepet játszott nemcsak a magyar, hanem Európa történelmében is.

Zrínyi Miklós 1661-ben kezdte el építtetni az őrtilosi hídfőerődöt a birtokait támadó kanizsai törökök féken tartására, Kanizsa visszafoglalásának előkészítésére. A hadvezér a várból vezette híres téli hadjáratát: felgyújtotta az eszéki hidat és a várba tért vissza Kanizsa sikertelen ostroma után. Zrínyi-újvár 1664-ben, három heti török ostrom után esett el, amellyel sikerült késleltetni az oszmánok Bécs felé vonulását, az Őrtilosnál elszenvedett veszteségek hozzájárultak a törökök szentgotthárdi vereségéhez.

Vándor László elmondta: a lerombolt Zrínyi-újvár pontos helyéről sokáig vitatkoztak a történészek, ő maga fél évszázada kutatja a történetét. A feltárások a 2000-es években kezdődtek a Hadtörténeti Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak bevonásával, de a munkálatokban nagy segítséget nyújtott a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint több múzeum, önkormányzat, erdészet is.

A feltárást is vezető volt igazgató a vár kútjának régészeti munkálatait és rekonstrukcióját Esterházy Pálnak a vár 1664-es török ostromáról is szóló visszaemlékezéseivel indokolta. Eszerint a törökök bosszúból a megölt magyar védőket a kútba dobták, amiért Zrínyi a téli hadjáratán a kút kupolája fölé rakatta a Szulejmán turbéki síremlékének tetejéről elhozott, aranyozott zászlót.

Vándor László azt mondta: a régészek „töredékes embervázakat” és nagyon sok ruhát találtak a kútban. Ebből arra következtettek, valószínű, hogy az ostrom után az elesettek bajtársai kiemelték a holttesteket, majd a túlparti ellenerőd közelében eltemették.

A faszerkezetű kút darabjait a vizes föld megőrizte. A legépebben maradt darabokat, köztük egy Zrínyi által is érinthetett itatóvályút a többi lelettel együtt konzerválják, bemutatásukat tervezik – tette hozzá. Egyben reményét fejezte ki, hogy Zrínyi-újvár a magyarok egyik zarándokhelyévé válik.

A megemlékezés résztvevői koszorúkat helyeztek el a hős várvédők tiszteletére a helyszínen álló emlékműnél.