Az árulás – különösen, ha a hazát érinti – soha nem feledhető, függetlenül attól, hogy mely évszázadban vagy birodalmi törekvés alapján történt vagy történik – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

A kommunizmus áldozataira emlékeztek szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencs vasútállomásánál lévő, a málenkij robotra elhurcoltak 2014-ben felavatott emlékművénél.

Szerencs az egyik helyszíne volt a trianoni Magyarország területén annak a mintegy 80 gyűjtőtábornak, illetve gyűjtőhelynek, amelyet a málenkij robotra szánt embereknek alakítottak ki. A Szovjetunióba szállításig a szerencsi járásból és környékéről begyűjtött embereket a városban helyezték el. A szó szerinti „kis munkát” olyan kényszermunka követte, amelynek idejét nem szabták meg, és amely nőket és gyerekeket is érintett.

Latorcai Csaba a Honvéd téri Gulág-emlékműnél a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen hangsúlyozta: kötelesség emlékezni és emlékeztetni, hogy a bolsevikok által működtetett táborokban „százezerszám pusztultak el magyar honfitársaink”.

„Soha nem felejtjük el és nem hagyjuk elfelejteni, hogy ezek a táborok éppúgy a gonoszság szimbólumai voltak, mint a náci rendszerben Auschwitz-Birkenau vagy Mauthausen megsemmisítő táborai” – közölte. Felemeljük a szavunkat azokkal szemben, akik politikai örökösei a bolsevik diktatúra magyarországi működtetőinek, haszonélvezőinek – jelentette ki az államtitkár.

Úgy folytatta: „felemeljük szavunkat a tegnap kommunistái, a ma kirekesztői ellen, akik most éppen a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket bélyegzik meg”.

Latorcai Csaba felidézte: az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Az akkori történelmi eseményeket felelevenítve azt mondta: „a gyáva kommunisták Kovács Béla letartóztatásával indították el azt a folyamatot, amellyel rövid idő alatt kiépítették a totális, egypárti diktatúrát, ahol az ellenszegülők sorsa megfigyelés, üldözés, internálás és kínhalál volt”.

Latorcai Csaba szerint Európa nyugati felét „a kommunizmus szelleme kísérti”, egy minden eddiginél „ördögibb és erőszakosabb elképzelés” megvalósításával.

Megkezdődött egy „olyan birodalom építése”, amely végképp eltörölné a nemzetek önrendelkezését, vallási gyökereinek elpusztítására törekszik, és a kulturális önfeladás útjára léptetné a földrészt – mondta. Álláspontja szerint ezekkel a kihívásokkal csak azok a nemzetek tudnak sikerrel szembenézni, amelyek ismerik és számon tartják történelmüket, múltjukat – közölte Latorczai Csaba.

Nagyné Pintér Jolán, a megemlékezést szervező Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke saját családtörténetét is felidézve arról beszélt, hogy a kommunizmus bűneiről évtizedekig hallgatni kellett.

Az emlékezés fontosságát kiemelve hangsúlyozta: a kommunizmus „mestere volt” annak, hogy mély sebeket ejtsen az egyénen, a családon és a nemzeten. A megemlékezés előtt a minisztériumok és civil szervezetek az áldozatok tiszteletére elhelyezték az emlékezés virágait az 1993-ban felállított emlékműnél.