Halászni és vadkacsára vadászni tilos!– a 19. század végén a mai Bartók Béla út közelében ezt a feliratot olvashatták a járókelők. A Duna-meder, majd a gátépítések következtében kialakult Lágymányosi-tó egykori területén gyönyörű épületek mesélnek a századforduló prosperáló, boldog békeéveiről.

A mai Lágymányos területén a 19. század közepén a Duna még természetes állapotában, hirtelen kiszélesedve terült el, a sekély folyómeder könnyen befagyott, a feltorlódó jégtáblák gyakran okoztak pusztító árvizeket, köztük az emlékezetes 1838-ast. A katasztrófa után merült fel a gátépítés szükségessége, a munkálatokra azonban csak a kiegyezés után került sor. A gátrendszer déli szakasza a Kopaszi-gát, míg az északi szakasz a folyó ma ismert vonalában húzódik. A leválasztott folyómederből alakult ki a Lágymányosi-tó.

A Mészöly utca 4. részlete

Itt eleinte kikötő működött, majd 1896-ban Konstantinápolynak elnevezett vigalmi negyedet alakított ki Somossy Kálmán vállalkozó. A híres isztambuli épületek másolatait felvonultató grandiózus vállalkozás azonban hamarosan csődbe ment. A csekély látogatottság egyik fő oka a szúnyogok elviselhetetlen mennyisége volt. Ezt követően a századfordulón, a Ferenc József – manapság Szabadság – híd 1896-os átadásának is köszönhetően rohamos építkezések indultak meg.

Forrásház

A környék emblematikus épülete a Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda. A szecessziós stílusú fürdő helyén már a 12. században is gyógyító kórház állt, amely az itt fakadó gyógyforrás vizét használta. A századforduló első nagyszabású fürdőépítési programjának keretében 1912-ben kezdődött ameg z építkezés, de az első világháború kitörése miatt 1918-ra húzódott a fürdő megnyitása, amely az ország első luxuskategóriájú létesítménye lett. Rendkívül népszerű volt, ezért hamarosan bővíteni kellett két emelet ráépítésével. 1927-től már 234 szobában fogadták a vendégeket, közük gyakran előkelőket és külföldieket.

Budafoki út 3.

A Budafoki út 3-as számú épülete több mérnöki vonatkozása miatt is érdekes. Hauszmann Alajos, kora legtiszteletreméltóbb mérnök professzora tervezte leányának és vejének, a szintén mérnök Hültl Dezsőnek. Több évig lakott benne Zielinski Szilárd lengyel származású építőmérnök. Zielinski a magyarországi vasbeton-építészet megteremtője volt; az első hazai mérnökdoktorként és a Mérnöki Kamara megalapítójaként is ismert.

A Műszaki Egyetem Központi Könyvtára

Forrás: candela.hu

Lágymányos meghatározó épületegyüttese a Műszaki Egyetem. Épületei közül a legkülönlegesebb talán a Központi Könyvtár, melyet a nevezetes Sóhajok hídja köt össze a központi épülettel. Pecz Samu építész tervezte 1909-ben. Pecz kedvenc stílusának leglátványosabb elemeit itt is megtalálhatjuk. Ötszög alakú, neogótikus stílusú, Zsolnay-cseréptetős, gyönyörű bibliotékát tervezett a mérnökhallgatók számára. A több mint négyszáz négyzetméteres olvasóterem 230 fő befogadására képes, hálóboltozatának 16,5 méteres ívközével elkészültekor Európában egyedülálló mérettel büszkélkedhetett.

Orlay utca 2/b

Medgyaszay István építész önálló utat járt be, a magyaros szecesszió különleges, egyéni változatát alakította ki, „betonba ágyazta” a magyar népművészet formavilágát. A közeli Orlay utcában álló, a Szent Gellért Szövetkezet számára tervezett lakóház különlegessége a gyönyörű díszítéseken túl az, hogy mindegyik lakás különböző alaprajzú.

Bartók Béla út 15.

A környék az irodalomkedvelők számára is bőven tartogat csemegét. Kosztolányi Dezső és Ottlik Géza is a Bartók Béla út 15. alatti, két tömbből álló épület lakója volt. Kosztolányi feleségével, Harmos Ilonával költözött az ötödik emeletre, ahonnan néhány év elteltével továbbköltöztek, mert kisfiuk megszületése után már elviselhetetlenné váltak számukra a vízellátási problémák, és az, hogy a lift nem működött. Ez utóbbira Karinthy Frigyes szerint mindig csak akkor kellett volna feliratot tenni, amikor éppen működött. Ottlik Géza visszaemlékezésében megírta, hogy pályaválasztására nagy hatással volt a híres írólakótárs.

Bartók Béla út 50.

Az irodalom tette híressé a Bartók Béla út 50. alatti bérházat is. Legnevesebb lakója Móricz Zsigmond volt, akiről később a közeli teret is elnevezték.

A Hadik-ház

A Hadik-ház is az irodalomnak köszönheti hírnevét: a földszinten működő kávéház volt Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és társaik törzshelye. Az épület sarkán két tábla őrzi egy másik művészeti ág zsenijének emlékét, a tetőtér műteremlakását ugyanis Csontváry Kosztka Tivadar bérelte. Meg kell emlékeznünk Gerlóczy Gedeonról is, akinek azt köszönhetjük, hogy a Csontváry-életmű nem semmisült meg. A festő halála után a rokonok épp a hagyaték felszámolásával foglalkoztak, amikor a műtermet kereső Gerlóczy a lakásba belépve a legenda szerint belebotlott egy földön fekvő vászonba, amely éppen Magányos cédrus című festmény volt. A remekművek hatása alá kerülve már másnapra eldöntötte, hogy mindenét pénzzé teszi, és a teljes hagyatékot megvásárolja.

Bartók Béla út 40.

Visszatérve az építészeti értékekre: a magyaros szecesszió korszakos mestere, Lechner Ödön is tervezett lakóházat az új lágymányosi negyedbe, a bátyja számára. A Bartók Béla út 40. szám alatti épület hullámos vonalvezetése, függönyíves záródású ablakai, virágos motívumvilága szemet gyönyörködtető. A költségvetésből bejárati ajtóra már nem futotta, a jelenlegi tulipánmintás kapu Lechner unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő jóvoltából került a házra.

Mészöly utca 4.

A közeli Mészöly utcában Kismarty-Lechner Warga Lászlóval közösen tervezett, rendkívül látványos, népi motívumos sgraffitóval dúsan díszített lakóházát csodálhatjuk meg. A betonmellvédek változó rajzai, a nyolc különböző loggiakialakítás, de még a padlásablakok ívei is unikálisak. Igazi építészeti remek bújik meg a fák között.

(A tartalmas sétát a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Lechner Tudásközpont két munkatársa, Jancsó Ágnes és Juhász Réka vezette.)

Nyitókép: A Bartók Béla út 40. ház lépcsőháza. A fotó forrása: Lechner Tudásközpont