Az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított, Anna Amália hercegnő nevét viselő könyvtár híres rokokó szárnya - s annak három emelete - annak idején szinte teljesen leégett, s csaknem 60 ezer könyv vált a tűz martalékává. Ugyancsak több mint 60 ezer könyv súlyos károkat szenvedett, ezek nagy hányadát azonban - az épülethez hasonlóan - szintén "restaurálták", különleges eljárással igazítva helyre a kötéseket, illetve a fedőlapokat.
A könyvtár restaurálása 12,8 millió euróba került, a költségeket szövetségi, illetve tartományi büdzséből, valamint magánadományokból fedezték. A valóságban ennél több gyűlt össze, a fennmaradó részt a kárt szenvedett könyvek helyrehozására, illetve a tönkrement kötetek pótlására fordították.
A németországi és külföldi adományok kapcsán Michael Knoche könyvtárigazgató "Weimar szelleméről" beszélt. Az igazgató szerint a három évvel ezelőtti tűz nemcsak pusztított, hanem hatalmas energiákat szabadított fel. Hangsúlyozta ugyan, hogy az épület és a könyvek teljes restaurálásához még évekre van szükség, a könyvtár újramegnyitását ennek ellenére igazi csodának nevezte.
A három évvel ezelőtti tűzvész a világ kulturális életének egyik legnagyobb katasztrófája volt - hangoztatta a német államfő, aki köszönetet mondott a tűzoltóknak, valamint mindazoknak a weimari polgároknak, alapítványoknak és vállalatoknak, akik és amelyek hozzájárultak a mentéshez, illetve helyreállításhoz. Köhler ugyanakkor további segítségre szólított fel, utalva arra, hogy a teljes restauráláshoz még milliókra lesz szükség.
A mai könyvtár "elődje" 1691-ben jött létre a festői szépségű német városban, s 1991 óta viseli az Anna Amália nevet. Az 1739 és 1807 között élt szász-weimari hercegnő kezdeményezte ugyanis, hogy a város központjában lévő Grünes Schlosst (Zöld Kastély) 1766-ban alakítsák át könyvtárrá. Anna Amália rendkívül sokat tett a kultúráért, s maga köré gyűjtötte Németország kiemelkedő kulturális személyiségeit, köztük Goethét, Schillert és Herdert. Nem véletlen, hogy a könyvtár bővítéséhez később jelentős mértékben hozzájárult Németország leghíresebb költője, Johann Wolfgang von Goethe is.
A világ egyik legnagyobb és legtekintélyesebb könyvtára ma mintegy 900 ezer kötettel rendelkezik; a középkorból származó kéziratokkal, eredeti könyvnyomatokkal, történelmi térképekkel, valamint a XVI. századtól a XIX. századig terjedő időszakot felölelő bibliagyűjteménnyel, továbbá számos Nietzsche-eredetivel, s a világ legnagyobb Faust-gyűjteményével. A könyvtár Goethe és Schiller weimari lakóházával együtt 1998 óta része az UNESCO-világörökségnek.
(Múlt-kor/MTI)